Mit látunk és érzékelünk a halálközeli állapotban? Meglepő felfedezésre jutottak a tudósok

afenykoszoru

A halálközeli élmények egyik legismertebb eleme a sötét alagút, amelynek végén vakító fény jelenik meg. Egy új tudományos kutatás azonban arra utal, hogy ezek az élmények sokkal összetettebbek, mint korábban gondolták. A kutatók 50 ember beszámolóit és rajzait elemezték, és meglepő összefüggést fedeztek fel: a halálközeli élmények során látott terek geometriai formája kapcsolatban állhat az érzékelt színekkel. Az eredmények új támpontokat adhatnak annak megértéséhez, hogyan működik az emberi agy az élet és a halál határán, írja a Science Alert.

A halálközeli élményekhez kapcsolódó különös jelenségek közül talán a legismertebb a fény felé vezető alagút látványa. Azok az emberek, akik életveszélyes helyzetbe kerültek, vagy akár rövid időre a klinikai halál állapotát is átélték, időnként arról számolnak be, hogy egy sötét, alagútszerű téren haladtak keresztül egy vakítóan fényes nyílás felé, mintha egy másik világba vezető átjárón közelednének. Ez a kép olyan mélyen beépült a köztudatba és a populáris kultúrába, hogy az élet végének egyik legerősebb szimbólumává vált.

A halálközeli élményt átélők azonban nem minden esetben látnak alagutat. Egyesek hatalmas, fényárban úszó terekről, ívelt horizontokról vagy arról számolnak be, hogy minden irányból fény veszi körül őket.

A különbségek ellenére egy új kutatás arra jutott, hogy ezekben az egyébként rendkívül változatos élményekben különös közös vonások fedezhetők fel, melyek közül pár kép ide kattintva megtekinthető. Amikor a kutatók 50 embert arra kértek, hogy rajzolják le a halálközeli élményük során látott tereket, érdekes mintázat rajzolódott ki.

A terek geometriai formája ugyanis összefüggést mutatott azokkal a színekkel, amelyekre a résztvevők emlékeztek. Az eredmények arra utalnak, hogy ezek a különös, másviláginak érzékelt tapasztalatok talán nem annyira kiszámíthatatlanok, mint amilyennek elsőre tűnnek. A szokatlan geometriai mintázatok pedig támpontokat adhatnak ahhoz, hogy a tudósok jobban megértsék, mi történik az agyban az élet és a halál határán.

Ötven ember halálközeli élményét vizsgálták meg a kutatók

A halálközeli élmények régóta foglalkoztatják az embereket, köztük a tudósokat is. A vizsgálatuk azonban rendkívül nehéz. Az érintettek gyakran olyan intenzív érzelmi, személyes vagy spirituális tapasztalatokról számolnak be, amelyeket nehezen tudnak szavakba önteni. A hagyományos tudományos kérdőívek alkalmasak arra, hogy rögzítsék a halálközeli élmények bizonyos jellemzőit, de nem képesek teljes egészében visszaadni ezek összetettségét.

A kutatók korábban már azonosítottak visszatérő jelenségeket, például az alagutakat, a fényeket és a testen kívüli élményeket. Jóval kevesebb figyelmet fordítottak azonban arra, hogy az érintettek milyen térbeli formákat érzékelnek, illetve hogyan élik meg az ezeken keresztül történő mozgást.

France Lerner, az izraeli Haifai Egyetem neurofenomenológiával foglalkozó kutatója és munkatársai ezért más megközelítést választottak. Úgy gondolták, hogy a halálközeli élmények lerajzolása olyan mintázatokat is feltárhat, amelyeket pusztán szóbeli beszámolókból nem lehet felismerni. A kutatásba 50 olyan embert vontak be, akik korábban halálközeli élményt éltek át. A résztvevőket arra kérték, hogy irányított online foglalkozások során rekonstruálják emlékeiket.

Ehhez geometriai formákat ábrázoló piktogramok gyűjteményét használhatták, amelyek segítették az általuk felidézett terek megjelenítését. A résztvevőknek először különálló szakaszokra kellett bontaniuk élményeiket, majd minden szakasz esetében meg kellett jeleníteniük az érzékelt tér alakját. A kutatók arra is kíváncsiak voltak, hogy az emberek hol helyezték el önmagukat ezekben a terekben, hogyan mozogtak bennük, és milyen színekre emlékeztek. Az így elkészült rekonstrukciókból adatbázist állítottak össze, majd összehasonlították a különböző geometriai formákat és a hozzájuk kapcsolódó érzékelési jellemzőket. Bár a halálközeli élmények rendkívül személyesek, bizonyos térformák újra és újra megjelentek.

A kutatók négy fő geometriai kategóriát különítettek el.

Az elsőbe a kúpszerű terek tartoztak, köztük a jól ismert alagút. A második csoportot a széles, ívelt terek alkották, amelyek például boltívekre emlékeztettek. A harmadik kategóriába a laposabb, enyhébben görbülő terek kerültek. A negyedik csoportot pedig azok a terek alkották, amelyek teljesen körülvették a megfigyelőt, mintha egy gömb vagy ovális alakzat belsejében tartózkodna.

A legérdekesebb eredmény azonban nem önmagában a geometriai formákhoz kapcsolódott, hanem azokhoz a színekhez, amelyeket a résztvevők az egyes terekhez társítottak.

A résztvevők által rekonstruált 28 kúpszerű tér közül 22 akromatikus volt, vagyis fekete, fehér, szürke vagy meghatározható szín nélküli fényként jelent meg. Ezzel szemben a 31 széles, ívelt tér közül 27-et színesnek érzékeltek. A másik két geometriai kategóriában színes és színtelen élmények egyaránt előfordultak. Az alagútszerű és a széles, ívelt terek közötti különbség azonban különösen feltűnő volt.

Az agy működése magyarázhatja a különös fényeket és geometriai formákat

A kutatók szerint a geometriai formák és a színek közötti kapcsolat segíthet feltárni azokat az észlelési folyamatokat, amelyek a halálközeli élmények hátterében állhatnak. Lerner és munkatársai rámutattak, hogy a neurológiai és érzékeléskutatási vizsgálatok korábban már dokumentáltak bizonyos hasonló vizuális jelenségeket.

Ilyen például a csőlátás, amely akkor jelentkezhet, ha a retina vagy az agy oxigénellátása zavart szenved. Ebben az állapotban a látómező beszűkülhet, és az ember úgy érzékelheti a környezetét, mintha egy alagúton keresztül nézne.

Az alagútszerű terekben megfigyelt fekete, fehér és szürke árnyalatok túlsúlya szintén párhuzamba állítható a hétköznapi látás működésével. Gyenge fényviszonyok között ugyanis szemünk kevésbé érzékeny a színekre. Ennek oka, hogy ilyenkor a gyenge megvilágítás mellett működő fényérzékelő sejtek veszik át a meghatározó szerepet.

A résztvevők által felidézett tágasabb, minden irányból körülölelő terek pedig egy másik ismert jelenségre, az úgynevezett Ganzfeld-hatásra emlékeztetnek. A Ganzfeld-hatás során az egyenletes, változatlan és részletek nélküli látómező szokatlan érzékelési tapasztalatokat, akár hallucinációkat is előidézhet. A kutatók ugyanakkor hangsúlyozták, hogy ezek a hasonlóságok önmagukban nem bizonyítják, mi okozta a résztvevők halálközeli élményeit. A vizsgálat célja ugyanis nem az élmények mögött álló idegrendszeri mechanizmusok azonosítása volt, hanem a felidézett terek leírása és összehasonlítása.

A tanulmánynak emellett több fontos korlátja is van.

A résztvevők viszonylag kis létszámú, önként jelentkező csoportot alkottak. Ráadásul olyan emlékeket kellett rekonstruálniuk, amelyek egyes esetekben már sok évvel korábbi élményekhez kapcsolódtak. Bár a felhasznált geometriai piktogramokat korábbi kutatások alapján állították össze, a résztvevők elé helyezett formák befolyásolhatták azt, hogyan jelenítették meg emlékeiket.

A kutatók által irányított foglalkozások szintén okozhattak kisebb torzításokat az eredményekben. További korlátozó tényező, hogy a vizsgálatban nem szerepelt olyan összehasonlító csoport, amelynek tagjai más típusú szokatlan élményeket rekonstruáltak volna. Emiatt egyelőre nem lehet megállapítani, hogy a felfedezett geometriai mintázatok valóban kizárólag a halálközeli élményekre jellemzők-e.

Mindezek ellenére a kutatás fontos új megközelítést kínál.

A halálközeli élmények vizuális rekonstruálása olyan összefüggéseket tárt fel, amelyekre a korábbi, elsősorban szóbeli beszámolókra épülő vizsgálatok kevés figyelmet fordítottak. Az eredmények arra utalnak, hogy a különös tudatállapotok jobb megértéséhez nem feltétlenül elegendő csupán kérdéseket feltenni az érintetteknek. Előfordulhat, hogy az élmények rajzokkal, geometriai formákkal és színekkel történő megjelenítése új információkat szolgáltathat az emberi érzékelés és az agyműködés sajátosságairól.

A kutatás a Frontiers in Psychology című tudományos folyóiratban jelent meg.

Ez is érdekelheti:

Egy nő a halálközeli állapotban nem fényt látott az alagút végén, mint sokan mások

A halál közeledtével békeérzet, megnyugvás jelenik meg a betegek arcán – ezt figyelték meg a kutatók

Egy kézmozdulat utalhat arra, ha valaki az utolsó perceit éli, állítja egy hospice nővér

Démonok, alagutak és fénylények – Meghökkentő vallomások a halálból visszatérőktől

Visszatértek a halálból – Miért hallják egyes túlélők, hogy meghaltak?

Visszatért a nő a halálból, elmondta, mi mindent látott

A férfi, akit 13 perc alatt többször is újraélesztettek, elmondta, mit látott a túlvilágon

A halál jelei: így készül fel a test az élet utolsó szakaszára

A halál előtti utolsó hang – mit jelent a „halálhörgés”, és miért természetes?

Halálközeli élmények – Egy új kutatás kiderítette, mi állhat a jelenség mögött

Egy amerikai tudós bizonyítékot talált a halál utáni élet létezésére

Túlélők beszéltek arról, mit láttak, hallottak, mielőtt visszatértek a halálból

Egy brit férfi visszatért a halálból, elmondta, mit látott

Visszatértek a halálból: 3 túlélő megdöbbentő története

Visszatért a halálból: egy túlélő megdöbbentő története

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Gerd Altmann képe a Pixabay -en. – AI változat