Sokan úgy gondolják, hogy az egészség megőrzéséhez naponta legalább 10 ezer lépést kell megtenni. A tudományos kutatások azonban azt mutatják, hogy ennél kevesebb gyaloglás is jelentős egészségügyi előnyökkel járhat. A 18–59 éves felnőttek esetében napi 7000–10 000 lépés, míg a 60 év felettieknél már 6000–8000 lépés mellett is jelentősen csökkenhet a korai halálozás kockázata. A szakemberek szerint ráadásul nem feltétlenül a gyaloglás sebessége számít, hanem az, hogy rendszeresen mozogjunk, és lehetőség szerint növeljük a napi lépésszámunkat.
A naponta megtett lépések számának nyomon követése kiváló motivációt jelenthet azok számára, akik szeretnének többet mozogni és egészségesebben élni. Egy konkrét cél, például a napi 10 000 lépés, ösztönözhet arra, hogy a mindennapi tevékenységeink során aktívabbak legyünk, és tudatosan is több időt fordítsunk a testmozgásra. Ugyanakkor ez a szám sokak számára túlságosan magasnak vagy nehezen teljesíthetőnek tűnhet.
Különösen igaz ez az idősebb emberekre, illetve azokra, akik korábban keveset mozogtak, és csak most szeretnének rendszeresen gyalogolni. Felmerül tehát a kérdés: valóban szükséges naponta 10 ezer lépést megtenni az egészségünk megőrzéséhez, vagy ennél kevesebb mozgás is elegendő lehet?
A tudományos eredmények szerint a válasz biztató: már alacsonyabb napi lépésszám mellett is kimutathatók egészségügyi előnyök, írja a HOWDY HEALTH.
Napi hány lépés ajánlott 18, 60 vagy 70 éves kor felett?
Több tudományos vizsgálat is arra az eredményre jutott, hogy a napi lépésszám növekedésével fokozatosan csökken az összhalálozás kockázata, vagyis annak valószínűsége, hogy valaki bármilyen okból meghaljon. Ez a kedvező összefüggés azonban nem korlátlanul erősödik. A kutatások szerint egy bizonyos napi lépésszám elérése után a halálozási kockázat csökkenése mérséklődik, és a további lépések már nem feltétlenül járnak számottevő többletelőnnyel. Az eredmények alapján az egyes életkorokban eltérő lépésszámoknál figyelhető meg ez a kedvező tartomány.
A 18–59 éves felnőttek esetében napi 7000–10 000 lépésnél kezd kiegyenlítődni a halálozási kockázat csökkenése.
A 60 éves vagy idősebb felnőtteknél napi 6000–8000 lépés mellett figyelték meg ezt a jelenséget.
Egy másik, 62–101 éves nők körében végzett kutatás szerint pedig a napi 7500 lépés jelentette azt a szintet, amelynél a halálozási kockázat csökkenése már nagyrészt kiegyenlítődött.
Bár az egyes tanulmányok eredményei között vannak különbségek, a kutatások viszonylag következetesen arra utalnak, hogy az életkortól függően napi 6000–10 000 lépés között lehet az a kedvező tartomány, amely különösen előnyös a hosszabb élet szempontjából. Ez azt jelenti, hogy az idősebb korosztály számára nem feltétlenül szükséges ugyanannyi lépést megtenni, mint a fiatalabb felnőtteknek ahhoz, hogy jelentős egészségügyi előnyöket érjenek el.
A vizsgálatok egy másik érdekes összefüggést is feltártak. A kutatók nem találtak statisztikailag jelentős kapcsolatot a lépések intenzitása és a halálozási kockázat között. Más szóval a korai halálozás kockázatának csökkenése a gyaloglás sebességétől függetlenül is megfigyelhető volt. Ez különösen kedvező hír azok számára, akik életkoruk vagy fizikai állapotuk miatt nem tudnak gyors tempóban gyalogolni. A kutatások alapján ugyanis a lassabb séta is hozzájárulhat az egészség megőrzéséhez, ha rendszeresen végezzük.
Már napi 1000 lépéssel több gyaloglás is csökkentheti a halálozás kockázatát
De mi történik akkor, ha valaki nem képes teljesíteni a napi 6000, 8000 vagy 10 000 lépést? És mi a helyzet azokkal, akik most kezdenek el rendszeresen sétálni, esetleg egy fokozatosan felépített gyaloglóprogram segítségével?
A tudományos eredmények szerint a kisebb mennyiségű mozgás is számít, és már a napi aktivitás mérsékelt növelése is kedvező hatással lehet az egészségre. A kutatók 17 tudományos vizsgálat eredményeit tekintették át, amelyekben 18 éves vagy idősebb felnőttek vettek részt. Az elemzés szerint a kiindulási napi lépésszám minden további 1000 lépéssel történő növelése az összhalálozás kockázatának érzékelhető csökkenésével állt összefüggésben.
Emellett a szív- és érrendszeri betegségek előfordulásának, valamint az ezek következtében bekövetkező halálozásnak a kockázata is mérséklődött. Az eredmények tehát arra utalnak, hogy nem kizárólag egy meghatározott napi lépésszám elérése lehet fontos, hanem az is, hogy valaki mennyivel növeli a korábbi fizikai aktivitását. Ha például egy korábban keveset mozgó ember fokozatosan egyre többet gyalogol, már a kisebb növekedés is kedvező egészségügyi hatásokkal járhat.
A tudományos vizsgálatok legfontosabb megállapítása így az, hogy a napi 10 000 lépés nem tekinthető minden életkorban kötelezően teljesítendő egészségügyi határértéknek. Az ajánlott lépésszám az életkortól és az egyéni fizikai állapottól is függhet, a rendszeres gyaloglás előnyei pedig már alacsonyabb aktivitási szint mellett is megjelenhetnek.
A kutatások alapján ezért azoknak is érdemes fokozatosan növelniük a napi lépésszámukat, akik jelenleg még messze vannak a napi 6000–10 000 lépéstől.
Ez is érdekelheti:
Napi 10.000 lépés lenne az egészség záloga?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Daniel Reche from Pixabay



