Háztartási légszennyezés – Bár az ENSZ Közgyűlése a tiszta, egészséges és fenntartható környezethez való hozzáférést egyetemes emberi jogként deklarálta, ez világszerte emberek milliárdjai számára még mindig nem érhető el.
A légszennyezés globálisan a halálozás második leggyakoribb oka, évente 8 millió ember halálát okozva, különösen gyermekeket és időseket sújtva. Noha a nyilvánosság leginkább a kültéri levegőminőségre összpontosít, évente több mint 3 millió haláleset a háztartási légszennyezésnek (household air pollution – HAP) tulajdonítható, amely szívbetegségeket, légúti fertőzéseket, krónikus obstruktív tüdőbetegséget és tüdőrákot okoz, írja a THE LANCET.
A háztartási légszennyezés főként szilárd tüzelőanyagok (például fa vagy faszén) főzéshez történő használatából ered, de más források, például a passzív dohányzás és rosszul szellőző helyeken kialakuló penész is hozzájárulhatnak. A tiszta tüzelőanyagok hiánya nemcsak az egészségre káros, hanem környezeti hatásokat is okoz, például a klímát károsító szennyezőanyagok növekedését és az erdőirtást.
Míg a magas jövedelmű háztartások többsége tiszta energiaforrásokra, például gázra támaszkodik, a háztartási légszennyezés elsősorban az alacsony és közepes jövedelmű országokat (LMIC-k) érinti, különösen Dél-Ázsiában, Kelet-, Nyugat- és Dél-Afrikában. Ezeken a területeken a HAP okozta halálozási arány majdnem kétszerese a globális átlagnak. Bár az adatok széttagoltak, a háztartási légszennyezés a magas jövedelmű országokat is érinti, például az energiaforrások kombinált használata, a magas dohányzási arány és az alacsony minőségű lakhatás miatt. Az egyik legfőbb közös tényező a társadalmi-gazdasági helyzet, amely befolyásolja az életmódot, a lakhatás minőségét és az energiaforrások elérhetőségét, egyenlőtlen kockázatokat teremtve a légúti betegségek szempontjából, gyakran korlátozott diagnosztikai és kezelési lehetőségekkel párosulva.
A háztartási légszennyezés kockázatai jól ismertek, és a The Lancet Respiratory Medicine korábbi jelentésében már azonosították a tiszta tüzelőanyagok használatának előmozdítását, mint a HAP terheinek csökkentésére irányuló prioritást. Puzzolo és munkatársai tanulmánya rámutatott, hogy a szennyező tüzelőanyagokkal szemben a gáz használata jelentősen csökkentheti több légzőszervi betegség kockázatát a forráshiányos környezetekben. Azonban számos akadály gátolja a tiszta tüzelőanyagokhoz való hozzáférést, különösen az LMIC-háztartásokban.
Bár a HAP okozta halálesetek száma több mint 20%-kal csökkent, és a tiszta tüzelőanyagokhoz való hozzáférés 14 százalékponttal nőtt 2014 és 2021 között, még mindig közel 3 milliárd ember, a világ népességének 47%-a használ szennyező tüzelőanyagokat főzéshez, jelentős regionális eltérésekkel. Míg Kínában és Dél-Ázsiában az elmúlt 10 évben folyamatosan nőtt a tiszta tüzelőanyagokhoz való hozzáférés, a szubszaharai Afrikában ez nem tartott lépést a növekvő népességgel. 18 afrikai országban a lakosság több mint 95%-a még mindig szilárd tüzelőanyagot használ főzéshez.
Ez az adat arra emlékeztet, hogy az egyes országokban elért haladás elfedheti mások lemaradását, ahol eltérő kihívásokkal szembesülnek. A jelenlegi trendek alapján 2030-ra a lakosság várhatóan 77%-a fér majd hozzá tiszta tüzelőanyagokhoz, de ez elmarad az ENSZ fenntartható fejlődési céljaitól, és közel 2 milliárd embert hagy kitéve a szennyezett beltéri levegő okozta negatív egészségügyi hatásoknak, károsítva az emberi és környezeti egészséget.
Most kell megváltoztatnunk ezt a tendenciát!
A tiszta tüzelőanyagok hiányának egészségügyi költségeit az Egészségügyi Világbank évi több mint 1 billió dollárra becsüli, beleértve az egészségügyi és környezeti károkat. A HAP összetett közegészségügyi probléma, amely számos összefüggő tényezőből ered: strukturális, társadalmi-gazdasági és környezeti tényezőkből.
A tiszta tüzelőanyagok univerzális hozzáférésének biztosítása érdekében integrált megoldásokra van szükség, amelyek egyszerre kezelik ezeket a tényezőket, és fokozott ágazatközi erőfeszítéseket igényelnek. A köz- és magánszektor szereplőinek világszerte össze kell fogniuk az egészségügy, környezetvédelem, energia és társadalmi fejlődés területén, hogy növeljék az elköteleződést, a beruházásokat és a beavatkozások koordinációját, különösen a HAP által leginkább érintett lakosság körében.
A háztartási légszennyezést ugyanolyan közegészségügyi fontosságúnak kell tekinteni, mint a kültéri légszennyezést, rendszeres és átfogó adatgyűjtéssel, amely segíti a politikák kialakítását és testreszabását. Például egyes kultúrákban a főzés hagyományosan a nők feladata, akik emiatt aránytalanul szenvedhetnek a HAP egészségkárosító hatásaitól, bár jelenleg nem állnak rendelkezésre nemek szerinti adatok.
A HAP egy elhanyagolt, de módosítható kockázati tényező a légzőszervi betegségek szempontjából. A tiszta tüzelőanyagokhoz való hozzáférés megóvhatja az embereket attól, hogy szennyezett levegőt lélegezzenek otthonaikban, támogatja a fenntartható fejlődést, és javítja az egészségügyi egyenlőséget világszerte. Mindenkinek joga van tiszta levegőt lélegezni.
Ez is érdekelheti:
Egyre többen vesznek kenderházat Magyarországon – Videó!
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Edward Jenner: pexels