Szinte mindenki megtapasztalta már azt a különös érzést, amikor egy teljesen új helyzet hirtelen ismerősnek tűnik. Egy utcán sétálunk, ahol korábban biztosan nem jártunk, mégis olyan érzésünk támad, mintha ugyanezt a pillanatot már egyszer átéltük volna. Ezt a jelenséget nevezik déjà vu-nak, amely a tudomány számára ma is az egyik legérdekesebb emlékezeti rejtély.
A „déjà vu” kifejezés franciául azt jelenti: „már látott”. A fogalmat először 1876-ban használta Émile Boirac francia filozófus egy könyvkiadójának írt levelében, majd később megjelent „The Psychology of the Future” című művében.
A déjà vu annak az érzése, hogy egy jelenlegi élmény már korábban megtörtént velünk. A szakértők ezt az emlékezet egyik illúziójának tekintik, amelyben egyszerre jelenik meg az ismerősség és az idegenség érzése. A „Psychology of Learning and Motivation” című kötet szerint a jelenség során az ember úgy érzi, hogy egy adott helyzet ismerős, miközben tudja, hogy valójában ez nem lehet igaz.
Becslések szerint az emberek mintegy kétharmada tapasztalt már életében déjà vu élményt. A kutatások arra is rámutatnak, hogy a jelenség gyakorisága az életkor előrehaladtával csökken. Vannak olyan emberek is, akik zavaróan gyakran élik át ezt az érzést. Egyes esetekben a háttérben szerhasználat, migrén, szorongás vagy deperszonalizáció-derealizáció állhat. Ez utóbbi olyan mentális állapot, amely során az érintett elszakadtnak érzi magát saját testétől vagy környezetétől.
A kutatók szerint a gyakori déjà vu leggyakoribb orvosi oka a halántéklebenyi epilepszia lehet. Ebben az esetben a jelenség hátterében az agy halántéklebenyében kialakuló rohamok vagy az emlékek tárolásában és előhívásában szerepet játszó agyterületek, például a hippokampusz és a parahippokampusz működési zavara állhat, írja a LIVE SCIENCE.
Az agy összekeverheti a múltat és a jelent
Mivel azonban a déjà vu egészséges embereknél is gyakran előfordul, a tudósok szerint más magyarázatoknak is létezniük kell. Dr. Ooha Susmita, az Allo Health neuropszichiátere a Live Science-nek nyilatkozva elmondta, hogy az egyik legelfogadottabb elmélet az emlékezet és az ismerősség szerepére épül.
Ez az úgynevezett emlékezetalapú elmélet azt feltételezi, hogy a déjà vu akkor jelentkezik, amikor egy jelenlegi helyzet erősen hasonlít egy korábban átélt, de már elfelejtett eseményre. Az új szituáció bizonyos elemei emlékeztetnek egy régi élményre, de az eredeti emlék részletei már nem hozzáférhetők a tudatos emlékezet számára. A szakértő szerint az agy ilyenkor megpróbálja értelmezni a hasonlóságokat, és létrehozza az ismerősség érzését, még akkor is, ha az eredeti eseményre nem tudunk tudatosan visszaemlékezni.
A tudósok hosszú időn keresztül nehezen tudták laboratóriumi körülmények között előidézni a déjà vu élményét, mivel rendkívül nehéz olyan ingereket találni, amelyek kiváltják ezt az érzést. Ennek ellenére az évek során több sikeres kísérlet is született. A Leedsi Egyetem kutatói például 2010-ben hipnózis segítségével idéztek elő déjà vu élményt önkénteseknél.
Egy 2012-ben a Consciousness and Cognition folyóiratban megjelent kutatásban Anne Cleary, a Colorado State University kognitív pszichológia professzora és munkatársai virtuális valóságot alkalmaztak a jelenség vizsgálatára.
A kutatók azt feltételezték, hogy a déjà vu akkor jelenhet meg, amikor valaki olyan környezeti elrendezéssel találkozik, amely hasonlít egy korábban látottra, de amelyre már nem emlékszik tudatosan. Ezt az elképzelést Gestalt-ismerősségi hipotézisnek nevezik. A kísérlet során a résztvevők virtuális valóság-szemüvegen keresztül különböző helyszíneken mozogtak. Egyes környezetek azonos térbeli elrendezéssel rendelkeztek, például a falak és a bútorok ugyanazon a helyen voltak, mint egy korábban látott jelenetben. A kutatók azt találták, hogy az emberek nagyobb valószínűséggel számoltak be déjà vu érzésről, amikor olyan környezetbe kerültek, amely hasonlított egy korábbi helyszínre, de amelyre konkrétan már nem emlékeztek.
Lehet, hogy az agy hibajavító rendszere áll a háttérben
Egy másik elmélet szerint a déjà vu az úgynevezett kettős észlelésből eredhet. Ebben az esetben az agy ugyanazt az érzékszervi információt rövid időn belül kétszer dolgozza fel. Az első feldolgozás annyira rövid ideig tart, hogy nem jut el a tudatos észlelésig. Amikor azonban a második feldolgozás megtörténik, az agy már ismerősnek érzékeli az információt, így létrejön a déjà vu élménye.
2016-ban Akira O’Connor, a skóciai St Andrews Egyetem pszichológiai és idegtudományi tanszékének oktatója olyan kutatási eredményeket mutatott be, amelyek szerint a déjà vu az agy emlékezeti hibákat korrigáló mechanizmusával függhet össze. O’Connor és kutatócsoportja funkcionális mágneses rezonanciás képalkotást, vagyis fMRI-vizsgálatot alkalmazott annak megfigyelésére, hogy mely agyterületek aktiválódnak déjà vu során.
Az eredmények meglepőek voltak. Nem a hippokampusz, amely az emlékek előhívásáért felelős egyik legfontosabb agyterület, mutatott fokozott aktivitást, hanem a mediális prefrontális kéreg. Ez az agyi régió szerepet játszik az emlékeink és a valós tapasztalataink közötti ellentmondások feloldásában. A kutató szerint amikor az agy eltérést érzékel aközött, amire emlékezni vélünk, és ami valójában történt, figyelmeztető jelet küld. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy a déjà vu miért gyakoribb a fiatalok körében, mint az idősebbeknél.
Az életkor előrehaladtával ugyanis az emlékezet ellenőrzéséért felelős rendszer fokozatosan gyengül, így az idősebb emberek kevésbé érzékelik a hamis emlékek és a valós élmények közötti eltéréseket. A tudomány jelenleg nem rendelkezik egyetlen, mindenki által elfogadott elmélettel, amely teljes mértékben megmagyarázná a déjà vu működését. A kutatók szerint további vizsgálatokra van szükség ahhoz, hogy pontosan feltárják e különös élmény idegrendszeri hátterét.
Dr. Susmita hangsúlyozta, hogy a déjà vu teljesen hétköznapi jelenség, és önmagában nem tekinthető semmilyen orvosi vagy pszichológiai betegség tünetének. Bár az elmúlt években jelentős előrelépés történt a megértésében, továbbra is az emberi agy egyik legizgalmasabb és legrejtélyesebb jelensége maradt.
Ez is érdekelheti:
Mit jelent repülni az álmainkban?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Foto oleh YI REN: pexels
