Dickson egy eldugott falu Oroszország sarkvidéki részén, a jeges Kara-tenger partján. Ez a település a világ egyik legészakibb lakott helye, ahol az emberek évente szembesülnek a természet egyik legszélsőségesebb jelenségével: a sarki éjszakával. Ilyenkor a nap 40 napon át egyáltalán nem bukkan fel a látóhatár fölé.
December 2-tól a település folyamatos sötétségbe borul. Ilyenkor a lakók tompa, kékes félhomályban vagy teljes sötétségben élnek – attól függően, milyen az időjárás. Az első napfelkelte január 11-e körül érkezik, de akkor is csak néhány órányi világosságot hoz, amely aztán hétről hétre fokozatosan hosszabbodik, írja az rferl.com.
Mindennapok, alkalmazkodás
A dicksoni mindennapok igazi kihívást jelentenek a sarki éjszaka alatt. Az emberek teljes mértékben mesterséges fényre támaszkodnak, biológiai órájuk gyakran eltolódik. A hosszan tartó sötétség hatással lehet a mentális egészségre is, az alvásritmusra és az általános közérzetre. Mégis akadnak varázslatos pillanatok: amikor nincs napsütés, amely elnyomná, az északi fény gyakran káprázatos fényjátékot varázsol az égre.
Dicksont a 20. század elején alapították, és egykor fontos szovjet kikötőként szolgált az Északi-sarkkör térségében. Fénykorában ezrek éltek itt, ma azonban már csak néhány száz lakos maradt a településen. Az éghajlat rendkívül zord: télen gyakran -40 °C alá süllyed a hőmérséklet, miközben erős sarki szelek söpörnek végig a falun.
A külvilágtól elzárva Dickson csak légi vagy tengeri úton közelíthető meg, és még ezek az útvonalak is erősen időjárásfüggők. A nehézségek ellenére a helyiek alkalmazkodtak az extrém körülményekhez, és csendes, de kitartó életet élnek távol a civilizáció zajától.
Dickson egy olyan hely, ahol a természet próbára teszi az emberi kitartást – egy fagyos előőrs, ahol az éjszaka jóval tovább tart, mint azt bárki elképzelné.
Ez is érdekelheti:
A város, ahol nem lehet szülni és meghalni
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney