Az elmúlt két évben, amióta jóval több időt töltünk otthon a négy fal között, mint korábban, egyre többen fogtak bele kenyér és egyéb pékáru sütésébe. Sokan a kovásszal is megpróbálkoztak, így egyre több különlegesség született. Azonban sokan nincsenek tisztában, hogy melyik liszt mire is való, amikor ételt készítünk. Legyen szó Graham, durum, esetleg rétes változatról, mindegyiket máshoz érdemes használni. Lássuk tehát, hogy miből és mit gyárthatunk!
A gabonafélék élettani hatása
Az emberi táplálkozásban a különféle gabonáknak megvan a maga jelentősége. Ide tartozik a hagyományos búza, a tönkölybúza, a zab, az árpa, a rozs, a kukorica és természetesen a rizs, a hajdina és a köles egyaránt. Utóbbiak köretként funkcionálnak, míg az előbbieket legtöbb esetben feldolgozott formában fogyasztjuk. Léteznek továbbá álgabonák is, amik nem ide tartoznak, de szinte ugyanúgy használjuk őket, mint az előbbieket. Ezek például a pohánka, illetve az amaránt. Ezeket már régóta termesztjük, így mindig is jelentősek voltak.
Mit termesztünk Magyarországon?
Érdemes azonban megjegyezni, hogy nem minden gabona terem meg mindenhol. A különböző fajtáknak különböző igényei vannak, legyen szó az időjárásról vagy éppen a talajról. Itthon főként kukoricával, búzával és zabbal foglalkozunk, illetve az árpa is jelentős mennyiségben terem. Érdemes azt is kiemelni, hogy Magyarország az európai rizstermesztés határa, ennél feljebb már egyáltalán nem tudnak belőle előállítani.
A lisztek fajtái és felhasználása
Itthon szinte mindenféle gabona és liszt megtalálható, így a kínálat hatalmas. A búzalisztek a leggyakrabban használt változatok, amikből szinte bármi készíthető. Ez a legalkalmasabb a cukrászsütemények, élesztős és kelesztős finomságok előállításához. Emellett a legtöbben még mindig ezt választják habaráshoz, rántáshoz és panírozáshoz.
Léteznek továbbá speciális kenyérlisztek is, amelyek több héjrészt tartalmaznak, mint az előbb említett változat. Ugyanúgy a teljes kiőrlésű liszt, amit szintén felhasználhatunk bármihez, akár kenyérhez is, bár egy kicsit más lesz az állaga és az íze is az adott élelmiszernek. Jóval egészségesebb, lassabban szívódik fel, jobban el is telít bennünket. Remekül passzolnak házi gyúrt tésztához és pogácsákhoz egyaránt. Süteményekbe azonban nem túl ideális választás.
A rétesliszt egy kicsit érdesebb tapintású, mint a búzaliszt, hiszen ez egy nagyobb szemcseméretű fajta. Tökéletes piskótát, pogácsát, gyúrt tésztát és nokedlit készíthetünk belőle. Emellett használhatjuk nudli és persze rétes gyártásához egyaránt.
Van még egy, a Graham-liszt, amely tartalmazza a gabonaszem összes alkotórésze, így a héjat és a csírát egyaránt. Szintén egészségesebb, mint a sima búzaliszt, mivel a benne található szénhidrát lassabban szívódik fel, így nincs inzulinrobbanás sem. Ezt azonban inkább a reformtáplálkozásban szokták használni.
Szafi liszt
Speciálisnak számít a Szafi által forgalmazott változat. A Szafi liszt webshopban köles-, hajdina, gluténmentes zabpehely-, de még csökkentett szénhidrát tartalmú lángos lisztet is találhatunk. Az egészségre pozitív hatással lévő fajták lehetővé teszik, hogy az érzékenyebb gyomrúak is fogyaszthassanak saját készítésű péksüteményeket, nokedlit vagy éppen lángost.
Összegezve
Miután a járvány hatására egyre többen kezdtünk el otthon sütni, így bízunk benne, hogy a cikkünkben segíthettünk egy kicsit, hogy melyik lisztet mire is érdemes használni.