Egyre súlyosabb problémákkal szembesülnek az osztrák iskolák, a higiéniai hiányosságoktól kezdve egészen az erőszakos viselkedésig. Pedagógusok számolnak be arról, hogy mindennapjaik során olyan alapvető nehézségekkel találkoznak, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, különösen a hátrányos helyzetűnek számító iskolákban.
Koszos vécék, mosatlan kezek és olyan gyerekek, akik nem tudják, hogyan kell megfelelően tisztálkodni – ami korábban ritkaságnak számított, ma már egyes tanárok szerint mindennapos jelenség. A probléma nemcsak Bécsben, hanem Ausztria számos pontján megfigyelhető, írja a Heute.
A grazi tanárnő, Kerstin Tanner a Kleine Zeitungnak elmondta, hogy sok diák nem tudja, hogyan kell kezet mosni, helyesen vécére menni vagy utána megtisztálkodni. Hozzátette, hogy míg korábban az első osztályban „nulláról” indultak, ma már gyakran „mínusz tízről” kell kezdeni az alapok tanítását. Kolléganője, Verena Müllner szerint alapvető készségek hiányoznak, amelyeknek magától értetődőnek kellene lenniük.
Elfogadás és konfliktusok az iskolákban
A nehézségek ellenére Tanner és Müllner szerint a grazi Graz-Gries városrészben működő iskolájukban a tanórákon belüli erőszak és a tanárok iránti tisztelet hiánya nem jelent komoly problémát. Büszkék arra, hogy a diákok elfogadják egymást, és ezt az értéket tudatosan erősítik.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy soha ne fordulnának elő konfliktusok. Ha például olyan kijelentések hangzanak el, mint hogy „nem játszom veled, mert keresztény vagy”, a pedagógusok azonnal közbelépnek. Ugyanez történik akkor is, ha a fiúk és lányok közötti egyenlőség kérdése kerül veszélybe.
Más iskolákban azonban jóval súlyosabb a helyzet. Sok intézményvezető nem beszél nyilvánosan a problémákról, de zárt körben gyakran szóba kerülnek az ismétlődő felfüggesztések és az eldurvuló erőszakos esetek.
Növekvő erőszak és a közösségi média hatása
Stájerországban 2024-ben mintegy 350 olyan esetet regisztráltak, ahol az iskola volt a bűncselekmény helyszíne. A Neuberg an der Mürz általános és középiskola igazgatója, Josefine Seiberl vérző orrokról, felszakadt ajkakról és elfajuló verekedésekről számolt be, amelyek főként a szünetekben történnek. Elmondása szerint a konfliktusok ma sokkal gyorsabban fajulnak fizikai erőszakká, mint korábban.
A problémák között az igazgató a szülők hozzáállását is kiemelte. Szerinte sok szülő nem együttműködni próbál, hanem inkább védi a gyermekét, sőt akár a tanárokat is fenyegeti vagy feljelenti. Gyakran hangzik el, hogy „mindig a többiek a hibásak”.
Seiberl ugyanakkor elmondta, hogy az ő intézményében még nem volt szükség felfüggesztésre, ezért más iskolákhoz képest kedvezőbb helyzetben vannak. Hasonló tapasztalatokról számolt be Bernhard Braunstein, a gleisdorfi középiskola igazgatója is, aki szerint a szülők gyakran a tanárokra hárítják a nevelési feladatokat, de a problémák felvetésekor azonnal támadásnak érzik azt.
Az ő iskolájában egy folyamatosan jelen lévő szociális munkás segít megelőzni a konfliktusok eszkalálódását, és a diákok bármikor hozzá fordulhatnak problémáikkal.
A szakemberek szerint a problémák egyik fő oka a közösségi média hatása. A gyerekek torz képet kapnak a valóságról, az erőszakot gyakran rögzítik, megosztják és bagatellizálják. Egyre gyakoribb az a hozzáállás, hogy „nem nagy ügy, csak felvesszük, ha valakit megvernek”.
A következmények azonban a való életben egyre súlyosabbak, és a folyamatot nehéz megállítani. Ugyanakkor pozitív tapasztalat, hogy azokban az iskolákban, ahol szociális munkások dolgoznak, kevesebb a konfliktus. Az olyan programok, mint a napi „szociális tanulás”, segítenek időben felismerni és kezelni a problémákat.
Ez is érdekelheti:
Kiderült, az iskolakezdő gyerekek hány százaléka nem szobatiszta Angliában
Egyre több kisiskolás érkezik pelenkában az iskolába
Jelentősen megnőtt a pelenkát hordó általános iskolás gyerekek száma
A kép csak illusztráció, forrás: Photo by Valentin Ivantsov: pexels
