Az okostévék kényelmes funkciói mellett egyre nagyobb aggodalmat vált ki az is, hogy ezek az eszközök milyen mennyiségű személyes adatot gyűjtenek tulajdonosaikról. Több ismert gyártót is azzal vádoltak az elmúlt években, hogy a felhasználók tudta vagy megfelelő hozzájárulása nélkül követték nyomon tévézési szokásaikat.
Egyes ügyekben már többmillió dolláros egyezségek születtek, míg más perek jelenleg is folyamatban vannak, írja a BGR.
Az ACR-technológia miatt több gyártó is adatvédelmi vitákba keveredett
Az okostévék tulajdonosainak egyik legnagyobb adatvédelmi aggálya az, hogy ezek az eszközök a háttérben személyes adatokat gyűjtenek, használnak fel és osztanak meg más vállalatokkal.
A beépített Automated Content Recognition (ACR), vagyis automatikus tartalomfelismerő technológia segítségével az okostévék képesek rögzíteni, hogy a felhasználó mit néz, mennyi ideig nézi, mikor nézi, milyen alkalmazásokat használ, hogyan lép kapcsolatba a hirdetésekkel, valamint hálózati és eszközinformációkat is gyűjthetnek. Ezeket az adatokat személyre szabott ajánlások készítésére vagy hirdetők számára történő értékesítésre használhatják fel, hogy célzott reklámokat jelenítsenek meg.
Az adatgyűjtés az okostévék egyik legnagyobb hátránya, ugyanakkor léteznek módszerek arra, hogy a felhasználók csökkentsék vagy megszüntessék ezt a megfigyelést. A nagy televíziógyártók általában hozzájárulást kérnek az adatgyűjtéshez, és tájékoztatják a vásárlókat arról, milyen adatokat gyűjtenek, miért teszik ezt, illetve kikkel osztják meg az információkat. Ezek az engedélyek és leiratkozási lehetőségek azonban gyakran hosszú adatvédelmi nyilatkozatokban, bonyolult menükben vagy a kezdeti beállítási folyamat során rejtőznek.
Bár az adatgyűjtés mára általános gyakorlattá vált az okostévéknél, a gyártóknak be kell tartaniuk a helyi adatvédelmi jogszabályokat, valamint az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottságról szóló törvény (Federal Trade Commission Act) 5. szakaszát is, amely tiltja a tisztességtelen vagy megtévesztő üzleti gyakorlatot, beleértve a fogyasztók személyes adatainak kezelésével kapcsolatos félrevezető tájékoztatást is. Más szóval a vállalatok nem gyűjthetnek több adatot annál, mint amiről tájékoztatják a felhasználókat.
Az alábbi esetek jól mutatják, hogy több ismert televíziógyártót is azzal vádoltak meg, hogy engedély nélkül vagy nem megfelelő tájékoztatás mellett gyűjtöttek felhasználói adatokat.
Vizio, Samsung, LG és más gyártók is jogi eljárások célpontjai lettek
2017-ben az amerikai Szövetségi Kereskedelmi Bizottság (FTC) és New Jersey állam főügyésze panaszt nyújtott be a Vizio ellen. A hatóságok szerint a vállalat titokban olyan szoftvert telepített okostévéire, amely 11 millió készüléken gyűjtötte a felhasználók tévézési szokásait anélkül, hogy erről megfelelően tájékoztatta volna őket vagy hozzájárulásukat kérte volna.
A panasz szerint a Vizio 2014 februárjától olyan okostévéket gyártott, amelyek másodpercről másodpercre követték, mit néznek a felhasználók. Az alapértelmezés szerint bekapcsolt ACR-technológia az adatokat továbbította a vállalatnak, miközben a televízió IP-címét és más készülékinformációkat is rendszeresen rögzítette. Az adatokat határozatlan ideig tárolták, majd licencmegállapodások keretében harmadik feleknek értékesítették reklámkampányok hatékonyságának elemzésére.
A hatóságok szerint azok a vásárlók, akik 2014 augusztusától vásároltak Vizio televíziót, nem kaptak megfelelő képernyős tájékoztatást arról, hogy a készülék gyűjti nézési adataikat. Emellett a vállalat olyan korábbi televíziókra is távolról telepítette az ACR-rendszert, amelyek eredetileg nem rendelkeztek ezzel a funkcióval. A megjelenő értesítés ugyanakkor nem ismertette az adatgyűjtés részleteit.
Az FTC bírósági intézkedést kért a gyakorlat megtiltására, míg New Jersey főügyésze a fogyasztóvédelmi törvény megsértésére hivatkozott és kártérítést is követelt. A Vizio végül 2,2 millió dolláros egyezséget kötött a hatóságokkal. Az egyezség nem jelentette a jogsértés elismerését, ugyanakkor a vállalat vállalta, hogy a jövőben egyértelműen tájékoztatja a felhasználókat adatgyűjtési gyakorlatáról, és ehhez előzetes, kifejezett hozzájárulást kér.
2025-ben Texas főügyésze, Ken Paxton pert indított öt jelentős televíziógyártó, a Sony, a Samsung, az LG, a Hisense és a TCL ellen. A kereset szerint ezek a vállalatok a felhasználók beleegyezése nélkül figyelték, mit néznek a texasi háztartásokban. A főügyész hivatala szerint különösen a Hisense és a TCL kínai kapcsolatai vetettek fel aggályokat a fogyasztói adatok esetleges begyűjtésével kapcsolatban.
A kereset szerint a cégek az okostévékbe épített ACR-technológiával jogellenesen gyűjtöttek személyes adatokat, megsértve Texas fogyasztóvédelmi törvényét. A Sony ellen benyújtott kereset úgy fogalmazott, hogy a Sony okostévéi „tömeges megfigyelőrendszert” jelentenek amerikai nappalik millióiban. A dokumentum szerint a családok televízióvásárláskor nem arra számítanak, hogy készülékük figyeli őket, tévézési szokásaikat pedig reklámcégek számára értékesítik.
2026-ban Ken Paxton külön megállapodást kötött a Samsunggal és az LG-vel. A két vállalat vállalta, hogy Texas államban nem gyűjt ACR-adatokat kifejezett felhasználói hozzájárulás nélkül, valamint átláthatóbb adatkezelési tájékoztatókat és hozzájárulási lehetőségeket vezet be. A Hisense ellen 2025 decemberében ideiglenes bírósági végzés született, amely megtiltotta a texasi felhasználók adatainak ACR-alapú gyűjtését. A Sony, a TCL és a Hisense elleni jogi eljárások továbbra is folyamatban vannak.
2026 januárjában öt Samsung okostévé-tulajdonos csoportos keresetet nyújtott be a Samsung ellen a New York déli kerületének szövetségi bíróságán. A felperesek szerint a vállalat tudtuk és beleegyezésük nélkül követte nyomon, tárolta és értékesítette nézési adataikat. A kereset szerint a Samsung ACR-rendszere akkor is képes az adatokat egy adott felhasználóhoz kapcsolni, ha ugyanabban a háztartásban többen is használnak Samsung televíziót.
A felperesek azt is állítják, hogy a Samsung adatvédelmi tájékoztatója félrevezető, mivel csupán az adatok „feldolgozását” említi, miközben nem ismerteti megfelelően az adatgyűjtés és adatmegosztás teljes mértékét. Véleményük szerint a vállalat ezzel megsértette az állami adatvédelmi szabályokat és a Video Privacy Protection Act (VPPA) rendelkezéseit, amely tiltja a videónézési szokásokkal kapcsolatos személyes adatok kiadását megfelelő írásos hozzájárulás nélkül.
A felperesek szerint mindez magánszférájuk megsértéséhez, személyes adataik értékének csökkenéséhez, az elektronikai kereskedőkbe vetett bizalom elvesztéséhez és érzelmi károkhoz vezetett. Esküdtszéki tárgyalást, kártérítést és bírósági intézkedéseket kérnek. A csoportos per jelenleg is folyamatban van.
Az LG is hasonló kritikákkal szembesült már korábban. 2013-ban Jason Huntley brit informatikai tanácsadó és blogger – aki a DoctorBeet néven ismert – arról számolt be blogján, hogy LG 42LN575V típusú okostévéje akkor is továbbította nézési adatait az LG szervereire, amikor kikapcsolta az „adatgyűjtés a nézési információkról” opciót. Képernyőképekkel is alátámasztotta állítását, amelyek szerint a televízió nemcsak a nézett csatornákat, hanem a csatlakoztatott USB-meghajtón található egyes fájlneveket is továbbította.
Miután Huntley felvette a kapcsolatot az LG-vel, a vállalat kezdetben azt válaszolta, hogy a televízió használati feltételeit elfogadta, ezért panaszával inkább a kereskedőhöz kellene fordulnia. A blogbejegyzés nyomán azonban az LG vizsgálatot indított, majd később elismerte, hogy bizonyos okostévéi akkor is továbbítottak adatokat, amikor a felhasználók letiltották ezt a funkciót.
A vállalat közleménye szerint ugyan a kikapcsolt funkció ellenére is továbbították a nézési információkat, azokat nem tárolták a szerveren, és az LG állítása szerint soha nem használták fel célzott reklámozásra. A probléma kijavítására a vállalat később szoftverfrissítést adott ki az érintett készülékekhez.
Ez is érdekelheti:
A tévéd figyel téged? Így derítheted ki, mennyit tud rólad az okostévéd
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Frank Rietsch from Pixabay
