Azok számára, akik kevés pénzből szeretnének különleges tárgyakat vásárolni, a turkálók és használtruha-boltok sokáig igazi kincsesbányának számítottak. Az utóbbi években azonban egyre többen érzik úgy, hogy az árak jelentősen megemelkedtek. Vajon valóban drágább lett a turkáló, vagy összetettebb folyamatról van szó? A szakértők és egy tapasztalt vásárló szerint a válasz korántsem egyszerű, írja az RTL.
A turkálók szerepe már rég nem csak az olcsó vásárlásról szól
„Fontos megérteni, hogy többféle turkáló létezik” – mondja Gert-Jan Dekker, a RataPlan igazgatója. Léteznek profitorientált üzletek, például belvárosi second hand ruhaboltok, de sok hely nonprofit alapon működik, gyakran alapítványi formában. Ezeknél nem a profit az elsődleges cél, hanem a társadalmi hatás.
Martijn Bijmolt, a Het Goed kiskereskedelmi és operációs igazgatója szerint az ő szervezetük például egy oktatási- és munkalehetőséget biztosító vállalat, ahol a turkáló tevékenység csak egy része a működésnek. A RataPlan esetében több mint 2000 ember dolgozik, közülük mintegy 1300 hátrányos helyzetű. Ez azt jelenti, hogy a turkálók működése szorosan kapcsolódik a munkahelyteremtéshez és a társadalmi integrációhoz.
A vásárlók összetétele is jelentősen megváltozott. Annemarie Poorter, aki 2008 óta rendszeresen jár turkálókba, elmondja, hogy korábban főként alternatív életmódot folytató emberek és kereskedők jártak ezekbe az üzletekbe. Ma már a használt termékek vásárlása teljesen elfogadott lett, amit olyan platformok is erősítenek, mint a Vinted vagy a Marktplaats.
Miért tűnnek mégis drágábbnak az árak?
Sokan abból indulnak ki, hogy a turkálók ingyen jutnak az árukhoz, ezért az árak emelkedése meglepő lehet. A valóság azonban ennél bonyolultabb. A vásárlók ma már sokkal jobban tisztában vannak a termékek értékével, részben az internetnek köszönhetően. Poorter szerint egyre többen használják például a Google Lens-t az üzletben, így az értékes darabok már nem maradnak észrevétlenek.
Az is megváltozott, hogy az emberek mit adnak le. A jobb állapotú, értékesebb tárgyakat sokan inkább online adják el, például Vinteden vagy Marktplaats-on. Így a turkálókba kevesebb igazán értékes darab kerül be, ami szintén hatással van az árképzésre.
A költségek is növekedtek. Bijmolt szerint az infláció idején a bérek körülbelül 10 százalékkal emelkedtek, és a szállítási költségek is nőnek az üzemanyagárak miatt. Emellett komoly problémát jelent az is, hogy sok leadott termék eladhatatlan állapotban érkezik, ami növeli a hulladékkezelési költségeket.
A termékek minősége is vegyesebb lett. Míg még mindig érkeznek kiváló minőségű tölgyfa bútorok, egyre több olcsó, gyors divatból származó termék is megjelenik. Ezeket gyakran tömeges árazással kínálják, hogy egyensúlyt teremtsenek az eltérő értékű áruk között.
Megváltozott értékek és vásárlói élmény
A turkálás sokak számára ma már nem csak vásárlás, hanem élmény. Poorter szerint a „kincsvadászat” érzése szinte addiktív lehet, hiszen mindig ott van az esély, hogy valaki egy különleges darabra bukkan.
Ugyanakkor az ár-érték arány megítélése is változik. A nagyon olcsó fast fashion márkák, mint a Shein, Temu vagy Joybuy, erősen befolyásolják a vásárlók árérzékenységét. Ezek az árak gyakran még a turkálók szintje alá is mennek, ami torzíthatja az elvárásokat.
A szakértők szerint a turkálók ma már nem feltétlenül a legolcsóbb megoldást jelentik, hanem egy komplex rendszert, ahol a fenntarthatóság, a társadalmi szerepvállalás és a működési költségek egyaránt szerepet játszanak az árak alakulásában.
Ez is érdekelheti:
Sokkoló lelet egy turkálóban: fillérekért jutott luxus pénztárcákhoz egy nő Floridában
A secondhand divat már nem másodrangú – sokszor jobb választás az újnál
9 ruhadarab, amit szakértők szerint soha ne vegyél turkálóban
A kép csak illusztráció, forrás: Photo by Vitaly Gariev: pexels
