Megfejthették a Mary Celeste titkát: ezért hagyhatta el pánikszerűen a legénység a szellemhajót

amary2

A Mary Celeste története az egyik legismertebb tengeri rejtélyként vonult be a történelembe. Az Atlanti-óceánon sodródó kereskedelmi hajót 1872-ben teljesen elhagyatva találták meg, miközben a rakomány érintetlen volt, a fedélzeten nem látszottak harc vagy rongálás nyomai, a kapitány, családja és a legénység pedig nyomtalanul eltűnt.

Több mint 150 éve számtalan magyarázat született, ám egy újabb tudományos vizsgálat ismét megerősítette azt az elméletet, hogy a tragédiát egy alkoholgőz okozta robbanás válthatta ki, írja az IFLSCIENCE.

Nyomtalanul eltűnt a kapitány, családja és a legénység

1872. december 5-én a brit Dei Gratia hajó az Azori-szigetektől keletre, az Atlanti-óceán közepén hajózott, amikor rábukkant az amerikai Mary Celeste kereskedelmi hajóra. A hajó némán sodródott a tengeren, és egyetlen ember sem tartózkodott a fedélzetén. A helyzetet még különösebbé tette, hogy a rakomány sértetlen volt, a legénység személyes tárgyai érintetlenül maradtak, és semmilyen nyoma nem volt harcnak vagy komoly sérülésnek.

A fedélzeten tartózkodó mind a tíz ember – Benjamin Briggs kapitány, családja és a legénység – nyomtalanul eltűnt. Évtizedeken keresztül a Mary Celeste vált a 19. század legismertebb „szellemhajójává”.

Számtalan elmélet született a történtek magyarázatára. Felmerült kalóztámadás, rendkívüli időjárás, járványkitörés és lázadás lehetősége is. Később még földönkívüliek vagy természetfeletti erők szerepét is sokan felvetették, ám ezekre kevés bizonyíték utalt. Az utóbbi években a kutatók már tudományos módszerekkel vizsgálták az esetet.

A vizsgálatok jelentős része ugyanarra a következtetésre jutott: a legvalószínűbb magyarázat egy alkoholgőz okozta robbanás lehetett. Ez logikusnak tűnik, hiszen a Mary Celeste rakterében több mint 1700 hordó nagy töménységű etanolt szállítottak. A hajó későbbi vizsgálata során kiderült, hogy kilenc hordó teljesen üres volt.

A szakértők szerint akár 300 gallon rendkívül illékony etanol is kiszivároghatott a hordók porózus faanyagán keresztül, majd a lezárt raktérben elpárologhatott. A rossz idő miatt ugyanis a raktér nyílásait lezárták. A tiszta etanol lobbanáspontja körülbelül 13 Celsius-fok. E fölött elegendő alkoholgőz képződik ahhoz, hogy a levegővel robbanásveszélyes elegyet alkosson. Miközben a hajó elhagyta New York hideg vizeit és Portugália melegebb tengerei felé haladt, a hőmérséklet emelkedett, így egyre több alkoholgőz keletkezhetett. Egyetlen szikra is elegendő lehetett a robbanáshoz.

Új kísérletek igazolhatják az alkoholgőz-robbanás elméletét

Sokáig azért vetették el ezt a magyarázatot, mert a hajón sem a fahordókon, sem a raktérben nem találtak égésnyomokat. 2006-ban azonban a University College London (UCL) vegyészei a brit Channel 5 televízió számára elkészítették a Mary Celeste rakterének másolatát. Papírkockák és butángáz segítségével modellezték, hogyan robbanhatott fel a kiszivárgó alkoholgőz. A robbanás során hatalmas lángcsóva keletkezett, ám a papírkockák nem égtek meg, nem sérültek meg és nem is feketedtek el.

Andrea Sella, a UCL vegyésze akkor úgy nyilatkozott, hogy nyomáshullám jellegű robbanást hoztak létre. Elmondása szerint látványos lángcsóva alakult ki, mögötte azonban viszonylag hűvös levegő maradt, nem keletkezett korom, és semmi sem perzselődött meg. Szerinte a kísérlet jól modellezte a Mary Celeste fedélzetén uralkodó körülményeket. Úgy vélte, a robbanás elegendő lehetett ahhoz, hogy feltépje a raktér fedeleit, és halálra rémítse a fedélzeten tartózkodókat. A szakember ezt nevezte a legmeggyőzőbb magyarázatnak.

2026-ban egy másik kutatócsoport ismét tesztelte ugyanezt az elméletet, szintén egy Channel 5 dokumentumfilm számára. Jack Rowbotham és Frank Mair, a Manchesteri Egyetem kutatói ezúttal fából és etanolból készítették el a kísérletet, egy 1:18 méretarányú hajómodell segítségével. Kimutatták, hogy az etanolgőz robbanása úgy is bekövetkezhetett, hogy a Mary Celeste fedélzetén semmilyen fizikai nyomot nem hagyott, ugyanakkor elegendő lehetett ahhoz, hogy a legénység pánikba essen és elhagyja a hajót.

A kutatók először a New York környéki hideg időjárást modellezték. Hideg etanolt permeteztek a raktérbe, majd elektromos vezetékkel szikrát idéztek elő. Nem történt robbanás, mivel az alacsony hőmérséklet nem termelt elegendő alkoholgőzt. Ezután az Azori-szigetek közelében uralkodó melegebb atlanti körülményeket utánozták.

Felmelegítették az etanolt és a fa hajómodellt. Ezúttal a szikra hatására heves robbanás rázta meg a modellt, amely néhány másodperc alatt lezajlott. A kutatók szerint egy pipa meggyújtása vagy két fémtárgy összeütközése is elegendő lehetett ahhoz, hogy begyújtsa a felgyülemlett alkoholgőzt. A robbanás során körülbelül 2000 Celsius-fokos kék lánggömb keletkezhetett, amely azonban csak néhány másodpercig tartott.

Andrea Sella a Chemistry Worldnek úgy nyilatkozott, hogy a korabeli tengerészek számára egy ilyen váratlan kék villanás, a hirtelen hő és a raktérajtók kivágódása rendkívül ijesztő élmény lehetett. A kutatók szerint elképzelhető, hogy Benjamin Briggs kapitány attól tartott, további robbanások következnek, ezért elrendelte a hajó elhagyását. Az is lehetséges, hogy a mentőcsónak később elszakadt a Mary Celestétől, vagy a pánikban többen a tengerbe ugrottak.

Lezártnak azonban még mindig nem tekinthető az ügy. A tudomány mindig nyitott arra, hogy új bizonyítékok fényében felülvizsgálja korábbi következtetéseit. Jelenleg azonban – hacsak nem kerül elő meggyőző bizonyíték földönkívüliek vagy más rendkívüli magyarázat mellett – az alkoholgőz-robbanás elmélete számít a Mary Celeste rejtélyének legvalószínűbb magyarázatának.

Ez is érdekelheti:

A Mary Celeste hajót elhagyatva találták meg a tengeren, a legénysége nyomtalanul eltűnt

A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT