Kayaköy: A török szellemváros, ahol megállt az idő

Kayaköy, egy történelmi szellemváros Törökország délnyugati részén, Muğla tartományban, Fethiye közelében, gazdag múltra tekint vissza. A várost a 18. században görög ortodox keresztények alapították, és a régi neve Levissi (Kőfalu) volt. A lakosság a 19. és a 20. század elején elérte a mintegy 2000 főt. A település virágzott, két nagy templommal és több iskolával rendelkezett.

Kayaköy lakói szoros kapcsolatban álltak a Földközi-tenger partvidékével, különösen a közeli Fethiye (az ókorban Telmessos) városával. A helyi gazdaság főként mezőgazdaságra, állattenyésztésre és kézműiparra épült. A város lakosságát döntően görögök alkották, akik több száz kőházat építettek, keskeny utcákkal és impozáns épületekkel. Ezek a házak kiváló példái a hagyományos görög építészetnek, és bár a legtöbb ma már romos állapotban van, a város hangulata még mindig lenyűgöző.

A város történelmében fordulópontot jelentett az 1923-as görög-török lakosságcsere, amely a Lausanne-i békeszerződés alapján történt. A görög lakosságot el kellett telepíteni Görögországba, míg a görögországi törököket Törökországba küldték. Az 1923-as lakosságcsere során a Kayaköyban élő több ezer görög kénytelen volt elhagyni otthonát, és a város rövid időn belül szinte teljesen elnéptelenedett. A város nem tudta vonzani az új lakosokat, a lakosságcsere után elhagyatottá vált, és a legtöbb épület állapota romlásnak indult.

A városban két jelentős templom található: a Taxiarhis és a Panagia Pyrgiotissa templom, amelyek a helyi közösség vallási központjai voltak. Mindkét templom romja ma is látogatható, és Kayaköy szellemiségét idézik fel a turisták számára. Az épületek egy része viszonylag jó állapotban maradt fenn, és a 20. század közepén az UNESCO Világörökségi helyszínek listájára is jelölték a várost, kulturális és történelmi értékeinek megőrzése érdekében.

A város a 20. században sok művészt és írót is inspirált. Louis de Bernières brit író híres regénye, a „Madárdal” szerzője, Kayaköy történelmi kontextusában helyezte el 2004-ben megjelent könyvét, a „A háború után” címmel, amely a görög és török lakosság közötti konfliktusokat és azok emberi hatásait mutatja be.

Napjainkban Kayaköy szellemvárosként ismert, amely évente turisták ezreit vonzza. A városban ma már nem laknak emberek, de a romok között sétálva meg lehet érezni a múlt hangulatát és történelmi örökségét. Kayaköy a török turizmus egyik fontos látványossága, és egyben emlékeztetője a történelem drámai eseményeire, amelyek megváltoztatták a város sorsát.

A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by ededchechine on Freepik