Kevesen gondolnák, hogy a billentyűzet egyik leggyakrabban használt jele, a @ jel szimbólum, valójában az ókorig nyúlik vissza. Görög kereskedők rövidítéséből indult, az írógépek korában üzleti eszközzé vált, majd az internet elterjedésével az online identitás és a digitális kommunikáció ikonikus jelképévé vált, írja a Múltkor Magazin.
Az amforától a kereskedők jeléig
Az ókori Görögországban az amforák fontos szerepet játszottak a bor, az olaj és a gabona tárolásában, és idővel mértékegységgé váltak. A kereskedők gyakran jegyezték fel, hány amforányi árut adtak el – ebből alakult ki a hosszú farkú „a” betű, azaz a @ jel elődje.
A történelem első ismert @-jelet 1536-ban Francesco Lapi olasz kereskedő használta egy levelében, amikor a boros amforák árát jelölte. Egy még korábbi, 1375-ös bolgár kéziratban díszítésként tűnik fel, az „ámen” szó „á” betűjén.
Ahogy az amforák eltűntek, a jel megmaradt a könyvelők és írnokok nyelvében, majd a 19. század végén az írógépek elterjedésével új életre kelt. „Az írógép az adminisztráció hatékonyságát növelte, a @ jel pedig kulcsfontosságú lett az üzleti levelezésben” – mondja Gerry Leonidas, a Readingi Egyetem tipográfus professzora. Az amerikai postai katalógusok és kereskedelmi levelek használata révén a szimbólum a mindennapi írás részévé vált.
Az e-mail születése és a digitális korszak
Az igazi áttörés 1971-ben jött el, amikor Ray Tomlinson, az Arpanet mérnöke az első e-mail megírásakor a @ jelet választotta arra, hogy elválassza a felhasználónevet a szerver címétől. Ezzel megszületett az e-mail-cím formátuma, amely azóta is változatlan. A jel így vált a digitális kommunikáció központi elemévé.
A @ különböző országokban más-más nevet kapott, mind a formai hasonlóság alapján. Az olaszok „chiocciola”-nak, vagyis csigának, a csehek „zavináč”-nak, azaz heringtekercsnek, az oroszok „sobaka”-nak, vagyis kutyának nevezik. A holland „apenstaartje” majomfarkat jelent, a görögök „kiskacsának”, a héberek pedig „strudelnek”, azaz rétesnek hívják. Ezek a nevek azt mutatják, hogy minden kultúra saját jelentést adott ennek a jelnek.
A @ mint az online identitás szimbóluma
Az internet világában a @ több, mint technikai karakter – az önazonosság része. A felhasználónevek mögött ott rejlik az egyediség iránti vágy. „A @ jel arra kényszerít bennünket, hogy egyedi nevet válasszunk, szóközök és nagybetűk nélkül” – mondja Leonidas. Így vált a digitális életünk identitásformáló eszközévé.
A @ jel kulturális erejét a művészvilág is felismerte. 2010-ben Paola Antonelli, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának (MoMA) kurátora a Post-it cetlik és gemkapcsok mellé beválogatta az @ jelet is a múzeum állandó gyűjteményébe. „Megdöbbentett a @ mögött rejlő történet. Rájössz, hogy ez egy egész univerzum” – fogalmazott Antonelli.
A @ tehát nem csupán egy karakter a billentyűzeten. Története az ókor amforáitól az e-mailig és a közösségi hálókig ível, miközben összeköti a múltat és a jövőt, a kézzel írt leveleket és a digitális üzeneteket. Egy apró jel, amely globális szimbólummá nőtte ki magát.
Ez is érdekelheti:
A 101-es szám titka: ősi bölcsességtől a modern angyalszámokig
A nyitókép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
