Szokatlan és sokakat meglepő bejelentést tett egy gyermekgyógyászattal foglalkozó tudományos folyóirat. A Paediatrics & Child Health című orvosi szaklap közölte, hogy az általa publikált esettanulmányok közül 138 teljes egészében kitalált történet volt. A folyóirat szerint ezek az úgynevezett „klinikai esetek” valójában fikciók voltak, mégis sokszor valódi orvosi példaként hivatkoztak rájuk más tudományos publikációkban.
Az ügy komoly visszhangot váltott ki a tudományos közösségben, mivel a hibás információk évek alatt más kutatásokba és szakirodalomba is bekerültek. A kitalált esetek közül legalább 61-et más lektorált orvosi folyóiratok is idéztek, ami több száz további szakmai tévedéshez vezetett, írja a Gizmodo.
Több mint két évtizeden át jelentek meg a kitalált esetek
A vitatott esettanulmányok egészen 2000-ig nyúlnak vissza. Ezek a Paediatrics & Child Health folyóiratban jelentek meg a Canadian Paediatric Surveillance Program (CPSP) keretében. Bár a folyóirat a Canadian Paediatric Society kiadványa, a történtek hatása nemzetközi szinten is érzékelhetővé vált.
A fiktív történeteket a tudományos szakirodalomban összesen 218 alkalommal idézték tényszerű adatként. A tömeges helyesbítési folyamatot egy különös beismerés indította el, amely januárban jelent meg a New Yorker magazinban. Az egyik legvitatottabb eset egyik társszerzője elismerte, hogy az úgynevezett „baby boy blue” esettanulmány kitalált történeten alapult.
A 2010-ben publikált beszámoló egy olyan csecsemőről szólt, aki állítólag anyatejen keresztül került kapcsolatba opioidokkal, mert az édesanyja acetaminofent és kodeint tartalmazó gyógyszert szedett. A történetet sokáig az újszülöttek szoptatás közbeni opioid-mérgezésének egyik legmeggyőzőbb példájaként idézték.
Dr. David Juurlink, aki régóta kritizálta az anyatejben megjelenő opioidokkal kapcsolatos riasztó állításokat, úgy fogalmazott, hogy ez „a legmeggyőzőbb publikált leírás az újszülöttkori opioid-toxicitásról szoptatás során”. Hozzátette azonban, hogy az egész történet hibás.
Javítás vagy visszavonás
Dr. Juurlink, a Torontói Egyetem orvostudományi és gyermekgyógyászati professzora szerint a „baby boy blue” esettanulmány esetében egy egyszerű helyesbítés nem elegendő. Véleménye szerint a tanulmányt teljes egészében vissza kellene vonni a szakirodalomból. A professzor a Retraction Watch nevű szakmai portálnak azt mondta, hogy a cikk egy kitalált történetet mutat be valós esetként, miközben tudományos alapjai már összeomlottak. Szerinte a publikáció továbbra is fenntartja a hibás következtetéseket.
Azóta két másik, hasonló témájú tudományos cikket is visszavontak. Ezek szintén azt állították, hogy a csecsemők anyatejen keresztül jelentős vagy akár halálos mennyiségű opioidhoz juthatnak kodeint tartalmazó gyógyszerek miatt. Egy 2006-os Lancet tanulmányt pedig „aggályok kifejezése” megjegyzéssel láttak el a bizonyítékok hitelessége miatt. A Lancet cikk azt állította, hogy egy csecsemő 2005-ben meghalt, miután az édesanyja Tylenol 3 gyógyszert kapott. Ez a készítmény 30 milligramm kodeint tartalmaz, amely egy opioid hatóanyag, és egy nem opioid fájdalomcsillapító hatását erősíti.
A Paediatrics & Child Health főszerkesztője, Joan Robinson elmondta, hogy a New Yorkernek tett beismerés után a folyóirat minden érintett publikációhoz javító megjegyzést fűzött. A cél az volt, hogy egyértelművé tegyék, a CPSP keretében közölt esettanulmányok valójában fiktív történetek. A szerkesztő szerint a jövőben minden ilyen publikációban egyértelműen jelezni fogják, hogy az eset kitalált. Robinson hozzátette, hogy eredetileg azért alkalmazták ezt a módszert, hogy megvédjék a betegek személyes adatait.
Az úgynevezett klinikai történetek azonban évtizedeken át úgy jelentek meg, hogy az olvasók számára nem volt világos, hogy fikcióról van szó. A szerzői útmutatóban csak 2015-től szerepelt az a kitétel, hogy a tanulmányokhoz kitalált eseteket kell benyújtani, amelyek egy kutatás vagy egyszeri felmérés bemutatását segítik. Érdekesség, hogy a 2010-es szerzői irányelvek még nem tartalmaztak ilyen előírást, abban az évben pedig éppen a vitatott opioid-anyatej esettanulmány is megjelent.
A félrevezető információk következményei
Bár a folyóirat által kiadott javítások fontos lépést jelentenek, a szakértők szerint ez csak részben oldja meg a problémát. A Paediatrics & Child Health cikkei ugyanis a PubMed Central adatbázisban is elérhetők, amely az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Intézeteinek orvosi kutatási archívuma. Az ott található változatokban azonban sokáig nem szerepelt semmilyen jelzés arról, hogy az esetek fiktívek. Ez tovább növelte a félreértések kockázatát.
A Semantic Scholar idézetadatbázis szerint a 138 esettanulmány közül legalább 61-et más tudományos publikációk is idéztek. Így a hibás információk számos további kutatásban is megjelentek. Az ügy egy újabb problémát is felszínre hozott. Dr. Farah Abdulsatar, az ontariói Schulich School of Medicine & Dentistry gyermekgyógyásza arról számolt be, hogy egy valódi esettanulmányát most tévesen fiktívként jelölték meg.
A kutató szerint a folyóirat szerkesztője elismerte, hogy a szerkesztőség hibázott, amikor a bírálati folyamat során nem vették észre, hogy az ő esete valós. A szerkesztő ugyanakkor azt is jelezte, hogy a korrekció korrigálása már nehéz feladat lenne.
Ez is érdekelheti:
Mikor a világ elhitte, hogy a tészta fán nő – Egy tévés tréfa története
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Photo by Chris F: pexels – ChatGPT
