Lenyűgöző régészeti felfedezés borzolja a tudományos világot, miután kutatók több száz kilométer hosszú, több ezer éves úthálózatot azonosítottak az Amazonas térségében. A műholdfelvételek segítségével feltárt struktúrák arra utalnak, hogy a térségben egykor jóval fejlettebb társadalmak éltek, mint azt korábban feltételezték. Az utak nemcsak gyakorlati célt szolgálhattak, hanem spirituális jelentőséggel is bírhattak, ami új perspektívát nyit az ősi civilizációk működésének megértésében.
A kutatók Brazília és Bolívia határvidékén, a délnyugati Amazonas területén vizsgálódtak, ahol mintegy 134 400 négyzetkilométeres térséget elemeztek műholdképek segítségével. Az eredmények szerint ezen a hatalmas területen összesen 955 ősi utat azonosítottak, amelyek együttes hossza eléri a 350 kilométert. A radiokarbonos kormeghatározás alapján a legrégebbi utak Kr. e. 763 és Kr. u. 950 között épültek az úgynevezett Aquiry civilizáció idején, majd egy későbbi építési hullám indult meg Kr. u. 1200 körül, amikor halomszerű települések jelentek meg a térségben, írja az IFLSCIENCE.
Fejlett tervezés és mérnöki tudás nyomai
A tanulmány szerzői kiemelik, hogy a feltárt utak meglepően egyenesek és gondosan megtervezettek voltak, ami fejlett társadalmi szervezettségre utal. Az utak többsége 500 méternél rövidebb, ugyanakkor sok esetben kialakított profilokkal és megemelt szélekkel rendelkeznek. Ezek a jellemzők tudatos tervezésre és komoly mérnöki tudásra utalnak, ami különösen figyelemre méltó egy több ezer évvel ezelőtti civilizáció esetében.
Az Aquiry kultúrához köthető korai utak általában szélesek és rövidek voltak, és gyakran hatalmas, ceremoniális célú földrajzi alakzatokból, úgynevezett geoglifákból indultak ki. Ezeket az alakzatokat a talajba vájták, és sok esetben az égtájakhoz igazodtak. Ez arra utal, hogy az utak és a geoglifák kapcsolatban állhattak csillagászati megfigyelésekkel vagy vallási rítusokkal. A kutatók szerint ezek az utak akár a látható és a spirituális világ közötti kapcsolatot is szolgálhatták.
Mindennapi használat és rejtélyes végpontok
A későbbi időszakban, a halomtelepülésekhez kapcsolódóan épült utak már keskenyebbek voltak, és valószínűleg hétköznapibb funkciókat töltöttek be. Ezek az utak összekapcsolhatták a közösségeket, és megkönnyíthették az áruk szállítását. A kutatás szerint az utak mintegy 40 százaléka folyókhoz vezetett, ami arra utal, hogy fontos szerepet játszhattak a vízi erőforrásokhoz kapcsolódó tevékenységekben.
Ugyanakkor az utak közel fele egyszerűen eltűnik az erdőben, ami tovább növeli a rejtélyt. A kutatók feltételezik, hogy ezek egykor mezőgazdasági területekhez vezethettek, de az is lehetséges, hogy rituális célokat szolgáltak. Elképzelhető például, hogy ezek az utak a természet és a szellemi világ közötti átmenetet segítették, és olyan helyekre vezettek, ahol az emberek kapcsolatba léphettek más élőlényekkel vagy spirituális entitásokkal.
A kutatók hangsúlyozzák, hogy bár az utak pontos funkciója nem minden esetben állapítható meg, az ilyen jellegű felfedezések kulcsfontosságúak az ősi civilizációk megértésében. Az úthálózatok nemcsak a közlekedést szolgálták, hanem a társadalmi, gazdasági és vallási élet szerves részét képezték.
A tanulmány a Latin American Antiquity című tudományos folyóiratban jelent meg, és jelentős hozzájárulást nyújt az Amazonas régészeti örökségének feltárásához. Az eredmények azt bizonyítják, hogy a térség múltja sokkal összetettebb és fejlettebb volt, mint azt korábban gondolták.
Ez is érdekelheti:
Rejtélyes települést találtak az Amazonas dzsungelének mélyén a Google Maps segítségével – Videó!
A kép csak illusztráció, forrás: pexels
