A hazai borfogyasztási szokások az elmúlt években jelentős átalakuláson mentek keresztül. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsa által megrendelt, idén ősszel bemutatott átfogó kutatás szerint a 2017 és 2023 közötti drasztikus visszaesés után a borpiac mára stabilizálódott, ugyanakkor egyre komolyabb kihívást jelent, hogy a fiatal korosztály fokozatosan elfordul a borfogyasztástól.
A felmérés eredményeit Szolnoki Gergely, a Geisenheimi Egyetem piackutatási professzora ismertette. Mint elmondta, míg az elmúlt két évben már nem történt jelentős elmozdulás a borfogyasztás gyakoriságában, a fiatalok borhoz való viszonya hosszabb távon aggasztó trendet mutat, írja a Magyar Hírlap.
Drasztikus visszaesés után stabilizálódás
A kutatás szerint azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak bort, 2017 és 2023 között jelentősen megemelkedett, míg az elmúlt két évben ez az arány már nem változott érdemben. A borfogyasztók aránya ebben az időszakban 34 százalékról 46 százalékra nőtt, és azóta ezen a szinten maradt.
A szakértők szerint ez azt jelzi, hogy a borpiacon a nagy visszaesés már lezajlott, jelenleg inkább egyfajta egyensúlyi állapot alakult ki. Fontos azonban különbséget tenni a fogyasztás gyakorisága és az elfogyasztott mennyiség között, mivel a stabilizáció elsősorban az előbbire vonatkozik.
A 18–29 éves korosztály esetében viszont minden mérés – a 2017-es, a 2023-as és a 2025-ös is – azt mutatta, hogy folyamatosan nő azoknak a fiataloknak az aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak bort. A kutatás egyik legfontosabb megállapítása szerint borpiaci szempontból Magyarország „kezdi elveszíteni a fiatal generációt”.
Változó ízlések és társadalmi különbségek
A vizsgálat arra is rámutatott, hogy míg 2017-ben a magasabb és az alacsonyabb vagyoni státuszú fogyasztók borfogyasztása hasonló szinten mozgott, az elmúlt nyolc évben eltérő irányú változások történtek. A magasabb jövedelműek körében csökkent, az alacsonyabb vagyoni státuszúaknál pedig nőtt a borfogyasztás gyakorisága. Ennek következtében az utóbbi csoportban jelentősen emelkedett azok aránya, akik egyáltalán nem fogyasztanak bort.
A kutatás szerint a magyar felnőttek némileg több mint fele fogyaszt bort valamilyen rendszerességgel, ugyanakkor közülük is a legtöbben legfeljebb havi gyakorisággal. Az ízlés tekintetében továbbra is a száraz borok a legnépszerűbbek, a vásárlási döntéseknél pedig a származási hely, az ízvilág és az ár a legfontosabb szempontok.
Érdekes trend az is, hogy a bor és a sör fogyasztása Magyarországon az elmúlt nyolc évben nagyjából azonos szinten mozgott, ami európai összevetésben kedvezőnek számít, mivel sok országban a sör javára tolódott el az alkoholfogyasztás aránya.
A bor származása kapcsán szintén elmozdulás figyelhető meg. Míg 2017-ben és 2023-ban a külföldi borok aránya tíz százalék alatt maradt, 2025-re ez az érték 12 százalékra nőtt. A legfiatalabb fogyasztók körében az importborok aránya a legmagasabb, 16 százalék, míg a leglojálisabbak a 65 év felettiek. Figyelmeztető jelnek tartják a szakértők, hogy már a legalacsonyabb vagyoni státuszúaknál is meghaladta a tíz százalékot a külföldi borok aránya.
A kutatásból az is kiderült, hogy a vörösbor veszít jelentőségéből, összhangban a nemzetközi trendekkel. A fehérborok aránya nem változott érdemben, míg a rozé borok fogyasztása nőtt, különösen a fiatalok körében. Az ízpreferenciák szerint csökkent az édes és félédes borok aránya, miközben három százalékkal nőtt a száraz és félszáraz borok részesedése.
A magyar bor megítélése továbbra is pozitív: a fogyasztók nemzeti italként tekintenek rá, és jó ajándéknak tartják. Ugyanakkor a pozitív megítélés mértéke a 2017-es és 2023-as adatokhoz képest csökkent, ami azt jelzi, hogy a trend hosszabb távon nem kedvező irányba mutat.
Ez is érdekelheti:
Valóban egészséges, ha naponta megiszunk egy pohárka bort?
A kép csak illusztráció, forrás: Photo by Los Muertos Crew: pexels
