A Bermuda-háromszög legendái háttérbe szorulhatnak, mert a legújabb észak-atlanti rejtély nem az óceán felszínén, hanem mélyen alatta húzódik. A kutatók ugyanis egy rendkívüli, több mint 12 mérföld vastag kőzetréteget fedeztek fel Bermuda alatt, amely alapjaiban írhatja át az Atlanti-óceán egyik legkülönösebb térségének földtani történetét.
A frissen azonosított réteg vastagsága eléri a 12,4 mérföldet, vagyis körülbelül 20 kilométert, ami teljesen egyedülállónak számít a világon. Ilyen jelenséget korábban sehol sem dokumentáltak az óceáni kéreg alatt, írja a LIVE SCIENCE.
Egy különös réteg az óceáni kéreg alatt
A kutatás vezető szerzője, William Frazer, a washingtoni Carnegie Science szeizmológusa szerint normál esetben az óceáni kéreg alatt közvetlenül a köpeny következne. Bermuda alatt azonban egy további, eddig ismeretlen réteg helyezkedik el, amely a kéreg alatt, de még a tektonikus lemezen belül található, amelyen a szigetcsoport fekszik.
A réteg eredete egyelőre nem teljesen tisztázott, ám magyarázatot adhat arra a régóta fennálló kérdésre, miért emelkedik Bermuda az őt körülvevő óceáni területek fölé. A sziget egy úgynevezett óceáni kiemelkedésen helyezkedik el, ahol az óceáni kéreg magasabban fekszik a környezeténél, miközben semmilyen aktív vulkáni folyamat nem zajlik a térségben. Bermuda utolsó ismert vulkánkitörése mintegy 31 millió évvel ezelőtt történt.
A kutatók feltételezése szerint az akkori vulkáni tevékenység során köpenyanyag nyomulhatott fel a kéregbe, ahol megszilárdult, és egyfajta „úszó tutajként” megemelte az óceánfeneket körülbelül 500 méterrel. Ez a szerkezet azóta is ott maradhatott, fenntartva a térség kiemelkedését.
Bermuda valódi földtani rejtélye
Bermuda neve sokáig a Bermuda-háromszöggel forrt össze, azzal a Floridát, Bermudát és Puerto Ricót összekötő térséggel, ahol a hiedelmek szerint szokatlanul sok hajó és repülőgép tűnt el. Bár ezek a történetek nagyrészt túlzásokon alapulnak, a valódi tudományos rejtély az, hogy miért nem süllyedt vissza Bermuda óceáni kiemelkedése az elmúlt több tízmillió év során.
Más szigetsorok, például Hawaii, köpenycsóvákhoz kötődnek, ahol forró anyag áramlik felfelé a Föld belsejéből, vulkáni tevékenységet és a tengerfenék felboltozódását okozva. Amikor azonban a kőzetlemez eltávolodik a forró ponttól, az ilyen kiemelkedések általában megszűnnek. Bermuda esetében ez nem történt meg, noha a vulkáni aktivitás régóta megszűnt.
Frazer és társszerzője, Jeffrey Park, a Yale University Föld- és bolygótudományi professzora egy bermudai szeizmológiai állomás adatait elemezte. Távoli, nagy földrengések szeizmikus hullámait vizsgálták, és azt figyelték, hol változik meg hirtelen ezek terjedése. Ez a módszer tette láthatóvá a mintegy 50 kilométeres mélységig terjedő, a környezeténél kisebb sűrűségű, rendkívül vastag kőzetréteget.
Az eredményeket 2023. november 28-án publikálták a Geophysical Research Letters című folyóiratban. A tanulmány szerint ez az anyag a vulkáni múlt maradványa lehet, amely ma is hozzájárul Bermuda kiemelt helyzetéhez az Atlanti-óceánban.
Sarah Mazza, a massachusettsi Smith College geológusa, aki nem vett részt a kutatásban, úgy nyilatkozott, hogy ez az ő korábbi eredményeivel is összhangban áll. Saját vizsgálatai szerint Bermuda lávái alacsony szilíciumtartalmúak, ami magas széntartalmú köpenyforrásra utal. Ez a szén a mély köpenyből származhat, és már a Pangea szuperkontinens kialakulásakor, 900 és 300 millió év között kerülhetett oda. Ez eltér attól, amit a Csendes- vagy az Indiai-óceán köpenycsóvás szigeteinél megfigyelnek, ami Mazza szerint összefügghet azzal, hogy az Atlanti-óceán viszonylag fiatal óceán.
Frazer jelenleg más szigetek alatti szerkezeteket is vizsgál, hogy kiderüljön, található-e bárhol a világon a Bermuda alattihoz hasonló réteg, vagy a szigetcsoport valóban egyedülálló földtani képződmény.
Ez is érdekelheti:
Tudomány a rejtély mögött – Megoldódni látszik a Bermuda-háromszög titka?
Az „Alaszkai Háromszög” hátborzongató története, ahol több mint 20 000 ember tűnt el
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Larry White from Pixabay
