A nyári hónapokban egyre fontosabb kérdés a kertészkedők körében: mikor a leghatékonyabb locsolni a veteményest? A válasz nem fekete-fehér, hiszen mind az esti, mind a reggeli öntözésnek megvannak a maga előnyei. Az alábbiakban részletesen bemutatjuk, mikor és miért érdemes a vizet kijuttatni a növényekhez, hogy azok a lehető legjobban hasznosíthassák azt.
Sokan esküsznek az esti locsolásra, különösen forró nyári napok után. Ennek egyik legnagyobb előnye, hogy a nap már nem égeti a növényeket, így kisebb az esélye annak, hogy a vízcseppek lencseként működve megperzselik a leveleket. Emellett ilyenkor a párolgási veszteség is minimális, tehát a talaj hosszabb ideig megtartja a nedvességet, és a gyökerek mélyebben tudják hasznosítani a vizet.
A hűvösebb esti órákban a víz jobban be tud szivárogni a földbe, és a növények nyugodt körülmények között, az éjszaka folyamán fel tudják venni azt. Ez különösen fontos lehet a gyökérzöldségeknél, például a sárgarépánál vagy céklánál, amelyek a mélyebb talajrétegekből is képesek vizet szívni.
Esti locsolással időt is spórolhatunk, hiszen sokan csak munka után, az esti órákban jutnak ki a kertbe. Emellett kellemesebb is a tevékenység, hiszen nem tűz a nap, nem kell a hőséggel küzdeni.
Fontos azonban odafigyelni arra, hogy az esti locsolás ne legyen túl késői. Ha a levelek sokáig vizesek maradnak éjszaka, növekedhet a gombás megbetegedések esélye – különösen salátaféléknél, paradicsomnál vagy uborkánál.
A túl nedves, párás éjszakai környezetet a csigák is kedvelik, amelyek reggelre súlyos károkat okozhatnak. Az esti öntözés tehát kényelmes, de nem kockázatmentes.
Ezzel szemben a reggeli locsolás is sok érvvel rendelkezik. Az egyik legfontosabb, hogy a növények napközben aktívabbak, így a víz hamar beépül a sejtekbe, segítve a fotoszintézist és a növekedést.
Reggel, amikor még hűvös van, kevesebb víz párolog el, mint napközben, ugyanakkor a leveleknek van idejük megszáradni a napsütés hatására – ezzel jelentősen csökken a gombás betegségek kockázata.
Egy másik fontos érv a reggeli locsolás mellett az ökoszisztéma támogatása. A méhek, poszméhek és más beporzók a kora délelőtti órákban aktívak, és előszeretettel isznak a növényeken maradt harmatból vagy vízcseppekből.
Ez a jelenség nemcsak a rovarokat segíti, hanem a kertünk beporzását is előmozdítja, ami különösen fontos a terméshozam szempontjából. Egy locsolással tehát akár közvetve is javíthatjuk a veteményesünk termékenységét.
További előny, hogy a reggeli locsolás során jobban előre tudunk tervezni a nap hőmérsékletei alapján. Ha tudjuk, hogy aznap kánikula lesz, még időben biztosíthatjuk a növényeknek a szükséges nedvességet.
A reggeli locsolás révén csökken a gyomirtó és rovarölő szerek használatának szükségessége is, hiszen az egészséges, jól hidratált növények ellenállóbbak.
Ugyanakkor a reggeli órákban több időt kell szánni a feladatra, hiszen sietős munkanapokon nem mindenki tud egy órát a veteményesben tölteni.
A legjobb megoldás tehát a körülményekhez igazított, tudatos öntözés. Ha este locsolunk, kerüljük a levelek vizezését, és próbáljunk sötétedés előtt befejezni. Ha reggel öntözünk, keljünk egy kicsit korábban, és gondoljunk a beporzó rovarokra is.
Végső soron nincs egyetlen helyes válasz, hiszen minden kert és minden növény más. Az viszont biztos, hogy akár reggel, akár este locsolunk, a gondos figyelem és az alkalmazkodás a kulcs a szép és bőséges veteményeshez.
Ez is érdekelheti:
Miért fontos a tuják téli öntözése?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Jill Wellington from Pixabay