Napjainkban naponta egy-két Starlink műhold tér vissza a Föld légkörébe – és a szakértők szerint ez a szám a közeljövőben tovább nőhet. A műholdak kétségkívül hatalmas előnyöket kínálnak, de egyre többen figyelmeztetnek arra, hogy a Föld körüli tér zsúfoltsága komoly kockázatokat hordozhat. Az EarthSky műsorában Dave Adalian beszélgetett Jonathan McDowell asztrofizikussal, a világ egyik legismertebb űrkutatási szakértőjével, aki szerint bolygónk közvetlen környezete veszélyes mértékben kezd telítődni, írja az EarthSky.
Egyre több műhold ég el a légkörben
Ha az éjszakai égbolton egy lassan mozgó, izzó objektumot látsz, ami darabjaira hullik, könnyen lehet, hogy egy Starlink műhold pusztulását figyeled. A Smithsonian Intézet hamarosan nyugdíjba vonuló asztrofizikusa, Jonathan McDowell szerint jelenleg naponta egy-két ilyen műhold zuhan vissza a Földre. McDowell Jonathan’s Space Report nevű weboldala az űrbe jutó és onnan visszatérő objektumok legmegbízhatóbb adatforrásának számít.
Ahogy az űrkutató elmondta, az utóbbi hónapokban a közösségi médiát elárasztották a videók és képek az égbolton izzó műholdakról. Saját grafikonján jól látszik, hogy a Starlink újra-belépések száma folyamatosan növekszik.
Jelenleg több mint 8000 Starlink műhold kering a Föld körül – mindegyik a SpaceX műve. Ez a szám pedig napról napra emelkedik, miközben más cégek és országok (például Kína és az Amazon) is egyre több műholdat bocsátanak fel. A legtöbb ilyen eszköz alacsony Föld körüli pályán (LEO) működik, nagyjából 2000 kilométeres magasságig. Ezek élettartama azonban mindössze 5–7 év, ami azt jelenti, hogy hamarosan még több műhold fog visszatérni és megsemmisülni a légkörben.
McDowell szerint ez a szám a közeljövőben akár napi 5 visszatérésre is nőhet:
„Ha minden műholdkonstelláció működésbe lép, akkor körülbelül 30 000 alacsony pályás műholdra számíthatunk (köztük a Starlink, az Amazon Kuiper és más rendszerek), valamint további 20 000 műholdra a kínai hálózatokból, mintegy 1000 kilométeres magasságban. Ezeket átlagosan ötévente cserélik, ami napi öt visszatérést eredményez. Nem tudni, hogy a kínaiak lejjebb viszik-e a pályát, vagy ezzel felgyorsítják a láncreakciós törmelékképződést – amit Kessler-szindrómának nevezünk.”
A Kessler-szindróma: amikor a Föld körüli tér megtelik törmelékkel
A Kessler-szindróma egy olyan elméleti forgatókönyv, amelyben a Föld körül keringő tárgyak száma eléri azt a kritikus sűrűséget, hogy egyetlen ütközés is láncreakciót indíthat el. Az egyik műholdról leváló törmelék újabbakat talál el, még több szemetet hozva létre, ami tovább növeli az ütközések esélyét.
Ez a folyamat akár évtizedekre használhatatlanná teheti az alacsony Föld körüli pályákat, megnehezítve az űrkutatást és a kommunikációs rendszerek működését.
A helyzet súlyosságát jól mutatja, hogy a műholdak száma néhány éven belül megduplázódhat, miközben a jelenlegi technológia és szabályozás nem biztosít elegendő védelmet a „túlzsúfolt űr” jelensége ellen. Bár a Starlink rendszer célja, hogy az egész világ számára elérhető internetet biztosítson, a szakértők egyre inkább attól tartanak, hogy ezzel a Föld körüli tér biztonsága kerül veszélybe.
Jonathan McDowell szerint az emberiség most egy új korszak küszöbén áll: „Az űrhasználat forradalmi fejlődése zajlik, de közben elfelejtjük, hogy az űr is egy korlátozott erőforrás. Ha nem figyelünk, a Föld körüli tér ugyanúgy túlzsúfolttá és veszélyessé válhat, mint a bolygónk felszíne.”
Ez is érdekelheti:
2025-ben nyitják meg az első hotelt az űrben
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by PIRO from Pixabay
