A tejről köztudott, hogy az emberi szervezet számára egészséges, de kevesen tudják, hogy a kertben is hasznosítható. A tej trágyaként való felhasználása régóta ismert módszer, amelyet generációk óta alkalmaznak a kertészek. Nemcsak a növények növekedését segíti, hanem számos kerti problémára is megoldást nyújt — a kalciumhiánytól kezdve a vírusos fertőzéseken át egészen a lisztharmat megelőzéséig, írja a Gardening Know How.
A tejtrágya jótékony hatásai
A tej kiváló kalciumforrás — nemcsak az emberek, hanem a növények számára is. A nyers, pasztörizálatlan tehéntej ugyanazokat a tápanyagokat tartalmazza, amelyek az állatoknak és az embereknek is hasznosak: fehérjéket, B-vitamint és természetes cukrokat, amelyek javítják a növények egészségét és a terméshozamot. A tejben lévő mikroorganizmusok szintén előnyösek a talaj számára, mivel segítik a tápanyagok lebontását és felvételét.
A kalciumhiányos növények satnyák, növekedésük lelassul, és gyakran jelentkezik a csúcsrothadás (blossom end rot) nevű betegség, amely különösen a paradicsomot, a tököt és a paprikát érinti. A tejjel történő öntözés biztosítja, hogy a növények elegendő nedvességhez és kalciumhoz jussanak.
Ezen kívül a tej enyhe rovarirtó hatású is lehet, például levéltetvek ellen, és segíthet a mozaikos levélvírusok — például a dohánymozaik-vírus — terjedésének megfékezésében. Emellett a tej hatékony gombaölő szernek is bizonyult, különösen a lisztharmat megelőzésében.
A tejtrágya hátrányai
Mint minden természetes módszernek, a tejtrágyázásnak is vannak árnyoldalai. A túlzott mennyiségben kijuttatott tej a benne lévő baktériumok miatt gyorsan megromlik, ami kellemetlen szagot és gyenge növekedést eredményezhet. A tejben lévő zsírok bomlása szintén kellemetlen szagokat okozhat.
Ezenkívül a tej lebontásában részt vevő ártalmatlan gombák esztétikailag zavaró bevonatot képezhetnek a leveleken. Egyes kutatások szerint a szárított sovány tej túlzott használata feketerothadást, lágyrothadást és levélfoltosságot válthat ki keresztesvirágú növényeknél.
Mindezek ellenére a tejtrágyázás előnyei messze meghaladják a lehetséges hátrányokat, különösen, ha mértékkel alkalmazzuk.
A tejtrágya használata a kertben
A kérdés tehát az, milyen tejet érdemes használni? Szinte bármilyet. Felhasználható a lejárt szavatosságú tej (nagyszerű újrahasznosítási mód), de a friss tej, a sűrített tej vagy a tejpor is megfelelő. Fontos, hogy mindig vízzel hígítsuk, mielőtt a növényekre kerül. A javasolt arány: 50% tej és 50% víz.
Ha lombtrágyaként szeretnénk használni, akkor töltsük permetezőbe, és fújjuk a növények leveleire. A levelek képesek felszívni a tejoldatot, de ügyeljünk arra, hogy például a paradicsomnál a túl hosszú ideig nedves levelek elősegíthetik a gombás betegségek kialakulását.
Ha a növény nem szívja fel megfelelően a permetet, töröljük át a leveleket nedves ruhával, vagy öblítsük le vízzel. Nagyobb kert esetén kerti locsolócsőre szerelhető permetezővel is kijuttatható, így a tej folyamatosan hígítva kerül a növényekhez.
A javasolt adagolás: körülbelül 19 liter tej hektáronként, vagy 1 liter tej 6×6 méteres kertfelületre. A tejet hagyjuk, hogy beszivárogjon a talajba, majd néhány havonta ismételjük meg a kezelést, vagy permetezzünk a szezon elején és közepén. Kis kert esetén az is hatékony, ha a tejoldatot közvetlenül a növények tövéhez öntjük, így a gyökerek fokozatosan felszívják.
Egy praktikus trükk: helyezzük egy 2 literes palack felső részét fejjel lefelé a földbe a növények mellé — ez tökéletesen működik öntöző- és trágyázótartályként.
Fontos, hogy a tejtrágyázás után ne használjunk semmilyen kémiai növényvédő szert vagy műtrágyát, mivel ezek elpusztíthatják a tejben lévő hasznos baktériumokat. Bár az erjedés során enyhe szag keletkezhet, ez néhány nap alatt teljesen eltűnik.
Ez is érdekelheti:
Mi a különbség a tejföl és a frissföl között?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Daria Hurst from Pixabay
