Az ausztráliai Argyle gyémántbánya, amely a világ rózsaszín gyémántjainak 90 százalékát rejtette, az első szuperkontinens felbomlásakor alakult ki.
Ez egy furcsa hely a gyémántok eredetét illetően, vélik a tudósok: a kontinens szélén van, nem pedig a közepén, ahol a legtöbb gyémántbánya található, és egy olyan kőzettípusban, amely kissé eltér a gyémántokat általában hordozó kőzettől.
Egy új kutatás most arra a következtetésre jutott, hogy a furcsa szín és a különös geológia összefügghet, a bolygó mintegy 1,3 milliárd évvel ezelőtti lemeztektonikájából származik. „A kontinensek felbomlása alapvető fontosságú abban, hogy ezek a gyémántok feljussanak, felkerüljenek ezekből a mélységekből a felszínre” – mondta Hugo Olierook, az ausztráliai Curtin Egyetem munkatársa.
A rózsaszín gyémántok különböznek a kék vagy sárga gyémántoktól, amelyek színüket olyan szennyeződésektől kapják, mint a nitrogén és a bór. Ezzel szemben a rózsaszín gyémántok csak azért színesek, mert kristályszerkezetük „meghajlott“. Az Argyle-ben sok barna gyémánt is található, amelyek színüket a kristályszerkezet még nagyobb mértékű deformációjából nyerik.
„A rózsaszínűek, ha úgy tetszik, egy kis nyomást jelentenek” – mondta Olierook a Live Science-nek – „Ha egy kicsit túl erősen nyomod őket, akkor barnák lesznek”.
Az Argyle gyémántbánya 2020-ban bezárt. Az 1980-as években, nem sokkal a rejtekhely felfedezése után végzett kutatások az ottani kőzetek korát körülbelül 1,2 milliárd évre becsülték. De még az eredeti kutatást végző tudósok sem voltak meggyőződve teljesen ezen időpont helyességéről, mondta Olierook, ezért ő és kollégái úgy döntöttek, hogy újabb kutatásokat kell végezni.
Ennek során az derült ki, hogy a gyémántok 100 millió évvel idősebbek, mint azt gondolták, a Nuna szuperkontinens szétválásakor keletkeztek.
A kutatás azért is fontos, mert következtetés vonható le a tekintetben, hogy a Földön máshol is fellelhetők rózsaszín gyémántok, erodált kőzet és üledék alatt kell ezeket keresni.
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Freepik