Az egészséges táplálkozás gyakran mozgó célpontnak tűnik: a tanácsok változnak, új trendek jelennek meg, és sokan nem tudják, mi támogatja valójában a szív egészségét.
Egy friss, átfogó vizsgálat azonban egyértelmű jelzést ad: a csípős ételek rendszeres fogyasztása segíthet a szív és az agy védelmében. A kínai Szecsuan tartományból származó új populációs elemzés összefüggést talált a gyakori chili-fogyasztás és a súlyos szív- és agyi események alacsonyabb előfordulása között.
Csípős ételek és a szív egészsége
Marialaura Bonaccio, az olaszországi IRCCS Neuromed kutatója évek óta vizsgálja a chili paprika és a szívbetegségek kapcsolatát Európában. Munkája globális összefüggésbe helyezi a témát, és emlékeztet arra, hogy az életmód és a kultúra is szerepet játszik.
A kínai kutatócsoport 54 859 felnőtt adatait elemezte. Azoknál, akik hetente 6–7 nap fogyasztottak csípős ételeket, kisebb eséllyel alakult ki iszkémiás szívbetegség és cerebrovaszkuláris (agyi ér) megbetegedés, mint azoknál, akik ritkán ettek chilit. Az iszkémiás stroke (agyér-elzáródás) kockázata is csökkent, ráadásul a kedvező hatás a gyakorisággal arányosan nőtt. Mérsékelt csípősség mellett az összesített szív- és agyi érbetegségek kockázata is alacsonyabb volt.
A rendszeres, már fiatal korban elkezdett csípős ételfogyasztás szintén összefüggött a kedvezőbb kockázattal, bár ez nem terjedt ki a vérzéses stroke-ra.
A chili fő bioaktív összetevője a kapszaicin, amely a csípős érzetet okozza. Ez nemcsak az ízért felel: az idegekben és az érfalakban található speciális receptorokat stimulálva állatkísérletekben fokozza a nitrogén-monoxid termelést, ami ellazítja az ereket és javítja a véráramlást. E folyamat összefügg a vérnyomás csökkenésével is, különösen magas vérnyomás esetén.
Kapszaicin és az artériák védelme
A kapszaicin által kiváltott érrendszeri változások hosszú távon javítják az artériák belső falának egészségét. A rugalmasabb erek könnyebben tágulnak és húzódnak össze, csökkentve ezzel a szív terhelését és a tartós károsodás esélyét. Jobb érrelazulás esetén a keringés gyorsabban alkalmazkodik a szervezet fokozott véráram-igényéhez, például mozgás vagy stressz alatt.
A kapszaicin hatása nem csupán a nyelven érzett égető érzés: a szervezetben kémiai jelzéseket indít, amelyek tartósan javíthatják az érfalak működését. Kutatások a nitrogén-monoxid útvonal fehérjéiben is mértek kedvező változásokat.
Korábbi, 2004 és 2013 között Kínában végzett nagyszabású vizsgálat szerint a csípős ételek rendszeres fogyasztása 14 százalékkal csökkentette az összhalálozás kockázatát azokhoz képest, akik hetente egyszer vagy ritkábban ettek chilit. Fordított összefüggést figyeltek meg az iszkémiás szívbetegség és a légzőszervi betegségek kockázatában is.
Egy olasz kohorszban szintén kimutatták: akik hetente négynél többször ettek chili paprikát, alacsonyabb össz- és szív-érrendszeri halálozást mutattak, függetlenül attól, hogy követték-e a mediterrán étrendet. A kedvező hatás mindkét étrendi mintázatnál érvényesült – hangsúlyozta a vizsgálatot vezető Marialaura Bonaccio.
A kutatások ugyan nem állítják, hogy a chili paprika gyógyítja a szívbetegséget, de egyértelmű összefüggést mutatnak a rendszeres csípős ételfogyasztás és a hosszú távon kevesebb szív- és agyi probléma között.
A kapszaicin jótékony hatásai mérsékelt csípősség mellett is megfigyelhetők. Érdemes friss chilit, egyszerű szószokat vagy csípős fűszerezésű ételeket fogyasztani, de reflux, fekély vagy más panasz esetén ajánlott orvossal konzultálni.
Egy nagyobb, 486 335 résztvevővel végzett kínai vizsgálat – 12,1 év medián követési idővel – szintén alacsonyabb érrendszeri kockázatot mutatott azoknál, akik heti 1–7 napon ettek csípős ételt. A hatás különösen fiatalabb felnőttek és vidéki térségek lakói körében volt kifejezettebb.
A jövőbeni kutatások feladata annak tisztázása, miként befolyásolják a kapszaicinban gazdag ételek a vérnyomást, a koleszterinszintet és az érfalak egészségét hosszú távon.
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Hans from Pixabay
