Sam Parnia, amerikai kutató rávilágít arra, hogy a halál nem egy végleges esemény, hanem egy folyamat, amely sokkal összetettebb, mint korábban gondoltuk.
Parnia szerint a halál akkor következik be, amikor a szív leáll, amit szív-tüdő keringési kritériumok alapján határoznak meg. Azonban az agysejtek és más sejtek elhalása nem azonnali, hanem órákig, sőt, akár napokig is eltarthat. Ezt a modern újraélesztési technikák is bizonyítják, amelyek segítségével akár még a halál után is visszaállítható a vérkeringés, írja a nyas.org.
A kutatásai során Parnia arra jutott, hogy a „halálközeli élmény” kifejezés nem pontos, hiszen ezek a tapasztalatok gyakran olyan emberektől származnak, akik biológiai értelemben valóban meghaltak, majd újraélesztették őket.
A halállal kapcsolatban sokan beszámolnak arról, hogy kívülről látják saját testüket, miközben az orvosok és ápolók igyekeznek újraéleszteni őket. Békés megfigyelést élnek át, és gyakran átgondolják az életüket, de nem anyagi sikerességük alapján, hanem emberi kapcsolataik és tetteik tükrében.
Érdekes módon ezek az emberek nemcsak újraélik ezeket a pillanatokat, hanem mások szemszögéből is képesek megtapasztalni azokat. Ha fájdalmat okoztak valakinek, akkor átélik azt a fájdalmat, amit a másik személy érzett. Ezt követően önmagukat ítélik meg, és megértik tetteik következményeit.
Parnia továbbá rávilágít arra is, hogy a halálról folytatott kutatások újabb kérdéseket vetnek fel a tudat természetével kapcsolatban. Hagyományosan azt gondolták, hogy a tudat az agy tevékenységeinek eredménye, de egyre több kutató állítja, hogy talán a tudat nem az agyból származik. Az orvosi feljegyzések azt mutatják, hogy a betegek még akkor is tudatosak lehetnek, amikor agyuk már nem funkcionál rendesen vagy egyáltalán nem működik. Ez arra utalhat, hogy a tudat független lehet az agytól, és esetleg egy eddig felfedezetlen természeti jelenség állhat a hátterében.
Az újraélesztési kutatások egyre több bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy a tudat és az agy kapcsolata sokkal bonyolultabb, mint eddig gondoltuk. Az agy funkcióinak megszűnésével járó időszakban is előfordulhat, hogy a beteg világosan gondolkodik, és képes megőrizni az emlékeket. Ez azt sugallhatja, hogy a tudat valójában nem az agy fizikai folyamataiból ered, hanem egy különálló, még fel nem fedezett tudományos entitás lehet, amely túlmutat az agy szinaptikus aktivitásán.
A halál fogalmának újragondolása és a tudat természetének további vizsgálata izgalmas új irányokat nyithat meg az orvostudományban és a tudományos kutatásban egyaránt.
Ez is érdekelheti:
Visszatértek a halálból: 3 túlélő megdöbbentő története
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Midjourney