A Piri Reis-térkép az elmúlt évtizedekben gyakran került a figyelem középpontjába, különösen összeesküvés-elméletek és alternatív történelemszemléletek kapcsán. Bár sokan idegen civilizációk vagy elveszett ősi kultúrák bizonyítékát látják benne, a térkép valódi jelentősége ennél sokkal földhözragadtabb, ugyanakkor történelmileg rendkívül izgalmas.
A dokumentum 1929-ben került elő az isztambuli Topkapi Palota könyvtárában, amikor egy német tudós régi iratokat és műtárgyakat vizsgált. A felfedezés egy gazellabőr pergamenre rajzolt, 16. század eleji térkép volt, amely Dél-Amerika egy részét, valamint Kolumbusz Kristóf óceáni útjainak legkorábbi kartográfiai ábrázolását is tartalmazza, írja az IFLSCIENCE.
Mi is pontosan a Piri Reis-térkép?
A térképet 1513-ban állította össze egy oszmán hajós és térképész, Hajji Ahmed Muhiddin Piri, akit a történelem Piri Reis néven ismer. A dokumentum egy úgynevezett portolán térkép, vagyis olyan navigációs ábra, amelyet a középkorban a kikötők közötti tengeri útvonalak megtervezésére használtak. Ezeket a térképeket sugarasan elhelyezett irányvonalak jellemezték, amelyek segítették a hajósokat a pontos tájékozódásban. A Piri Reis-térkép rendkívül részletes, ugyanakkor sérült állapotú, mivel mindössze körülbelül egyharmada maradt fenn napjainkig.
A térképhez mellékelt kézírásos megjegyzések szerint Piri Reis több korábbi térképet és forrást használt fel munkája során. Ezek között szerepelt nyolc Ptolemaiosz-féle térkép, négy portugál térkép, egy arab térkép, valamint egy Kolumbusz Kristóf által készített ábra is. A térkép Európa, Afrika és az amerikai kontinensek partvonalait ábrázolja. Afrika és Dél-Amerika atlanti partvidéke meglepően pontos, ugyanakkor a Karib-térség és Észak-Amerika egyes részei torzítottak vagy hiányosak. Egyes karibi szigetek hiányoznak, miközben egy mitikus föld, Antillia is megjelenik rajta.
A Piri Reis-térkép körüli vita
A térkép legnagyobb vitát kiváltó eleme egy olyan szárazföld ábrázolása, amelyet egyesek az Antarktisz korai térképeként azonosítanak. Amennyiben ez igaz lenne, Piri Reis mintegy 300 évvel a kontinens hivatalos felfedezése előtt ábrázolta volna azt. További kérdéseket vet fel, hogy a feltételezett Antarktisz jégmentes állapotban jelenik meg, miközben a tudományos konszenzus szerint a kontinens több mint 6 000 éve jég borítja.
Ez az értelmezés vált ismertté Charles Hapgood amerikai professzor 1965-ben megjelent könyve, a Maps of the Ancient Sea Kings nyomán. Hapgood úgy vélte, hogy a térkép egy ismeretlen, fejlett ősi civilizáció tudását tükrözi, amely képes volt rendkívül pontos tengeri térképezésre, sőt szerinte akár légi megfigyelésre is. Bár ezek az elképzelések rendkívül népszerűvé váltak, tudományos bizonyítékok nem támasztják alá őket.
A történészek és térképészeti szakértők többsége szerint a vitatott földrész nem az Antarktisz, hanem a korabeli térképeken gyakran szereplő feltételezett déli kontinens, a Terra Australis Incognita lehet. A középkori és kora újkori térképeken számos mitikus vagy feltételezett terület szerepelt, például Édenkert, Eldorádó vagy Presbiter János országa. A kritikusok arra is felhívják a figyelmet, hogy ha a térképen valóban az Antarktisz szerepelne, akkor annak Dél-Amerikához való kapcsolódása Uruguay térségében lenne feltételezhető, miközben Argentína ekkor még nem is létezett földrajzi értelemben.
A Piri Reis-térkép legfontosabb tanulsága az, hogy az Oszmán Birodalom térképészei hozzáfértek a kor legkorszerűbb navigációs ismereteihez, és tengeri felfedezésekben nem maradtak el európai kortársaiktól. A térkép nem földönkívüli vagy elveszett civilizációk bizonyítéka, hanem a 16. századi globális tudásáramlás és kartográfiai fejlődés lenyűgöző emléke.
Ez is érdekelheti:
A Roanoke-rejtély: 115 ember nyom nélkül tűnt el – mi történt velük?
A kép forrása: By Piri Reis – Library of Topkapi Palace Museum, No. H 1824 Bilkent University (lo res), erisi.com (hi res), Public Domain, wikimedia
