Szinte mindannyian átéltük már: lüktető fejfájás, makacs hányinger és olyan fáradtság, amelyet még több csésze kávé sem képes elmulasztani. A másnaposság kellemetlen emlékeztetője annak, hogy az előző esti jó hangulatnak ára van. Mára azonban a másnaposság már nemcsak beszédtéma egy reggeli mellett, hanem komoly üzletté is vált.
A globális másnaposság-elleni termékek piaca jelenleg 2,29 milliárd dollárra becsülhető, és az előrejelzések szerint 2032-re elérheti a 6,71 milliárd dollárt. A kapszuláktól az italokon át a tapaszokig számos termék ígér gyors felépülést, és a felmérések szerint az alkoholt fogyasztók közel 70 százaléka meg is vásárolna egy valóban hatékony szert. A tudományos bizonyítékok azonban jóval visszafogottabb képet mutatnak, írja az Independent.
Mi történik a szervezetben másnaposan?
Bár évtizedek óta kutatják a jelenséget, a másnaposság pontos oka máig nem teljesen tisztázott. Az azonban ismert, hogy több biológiai folyamat együttesen felelős a kellemetlen tünetekért.
Alkoholfogyasztáskor a szervezet veszélyként kezeli az alkoholt, és acetaldehiddé bontja le, amely egy mérgező melléktermék. Ez emellett immunválaszt indít el, gyulladásos anyagok, úgynevezett citokinek szabadulnak fel. Ezek ugyanazok az anyagok, amelyeket a szervezet fertőzések ellen vet be, ezért a másnaposság gyakran betegséghez hasonló érzést kelt.
Az alkohol emellett gátolja a vazopresszin nevű hormont, amely segítene a víz visszatartásában. Ennek hiányában gyakoribbá válik a vizelés, több folyadékot veszítünk, mint amennyit beviszünk, ami szomjúsághoz, szájszárazsághoz és fejfájáshoz vezet.
Az alvás minősége is romlik. Bár az alkohol elálmosíthat, megzavarja a természetes alvási ciklusokat. Kezdetben több mélyalvás jut, később viszont csökken a REM-fázis és a könnyű alvás aránya. Ahogy az alkohol kiürül, az agy túlkompenzál, gyakoribb felébredésekkel és felszínes alvással, ami másnap kognitív tompaságot és kimerültséget okoz.
Az idegrendszerben is felborul az egyensúly. Az alkohol fokozza a nyugtató hatású GABA működését, miközben gátolja a serkentő glutamátot. Amikor a szervezet visszaállna az egyensúlyra, ez szorongást, ingerlékenységet és rossz közérzetet eredményezhet.
Mit tudnak valójában a másnaposság elleni szerek?
A modern „csodaszerek” messze túlléptek a régi „kutyaharapást szőrével” elven. Ma már májvédő kapszulák, elektrolitokkal dúsított italok, bulizás közben viselhető vitamintapaszok és nyelven oldódó csíkok is kaphatók. Egy 2025-ös ausztráliai elemzés szerint ezekben leggyakrabban B-vitaminok és nátrium fordulnak elő, az összes vizsgált termék közel felében. Az elképzelés szerint az alkohol kimeríti a B-vitamin-raktárakat, a nátrium pedig segíti a rehidratálást, ám egészséges embereknél nincs erős bizonyíték arra, hogy ezek számottevően enyhítenék a tüneteket.
A természetes összetevők is népszerűek. A gyömbér, amelyet gyakran alkalmaznak hányinger és emésztési panaszok ellen, valóban segíthet gyomor-bélrendszeri tüneteken, de ez nem kifejezetten másnaposságra vonatkozó hatás. A japán mazsolafa kivonatából származó dihidromiricetin sok reklámban forradalmi megoldásként szerepel, ám kontrollált vizsgálatokban nem bizonyult hatékonyabbnak a placebónál.
Más összetevők, például az L-cisztein nevű aminosav, egyes kisebb vizsgálatokban ígéretesnek tűntek, de a mintaszám túl alacsony volt ahhoz, hogy biztos következtetéseket lehessen levonni. A koreai körte leve akkor mutatott enyhe előnyt, ha alkoholfogyasztás előtt itták meg, de a másnaposság kialakulása után már alig volt hatása. A vörös ginzeng esetében egy tanulmány szerint az alkoholfogyasztás után fogyasztva csökkentette a szomjúságot, a fáradtságot és a gyomorfájást, sőt a memóriát is javította a vízhez képest, amit állatkísérletek is alátámasztottak.
Az intravénás infúziók és vitamintapaszok szintén divatosak, különösen a „wellness” klinikákon. A bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy súlyos kiszáradás hiányában ezek nem hatékonyabbak, mint a pihenés, a folyadékpótlás és az étkezés. A vitaminok többsége ráadásul jobban felszívódik táplálékkal vagy szájon át szedve.
A tudomány jelenlegi állása szerint nincs varázsszer a másnaposságra. A legbiztosabb módszer továbbra is a mértékletesség, a lassú tempójú alkoholfogyasztás, a megfelelő hidratálás, az evés ivás előtt és után, valamint az elegendő alvás. Bár ezek betartása a pillanat hevében nehéz lehet, hosszú távon ezek kínálják a legjobb esélyt arra, hogy másnap ne kőkemény fejfájással ébredjünk.
Ez is érdekelheti:
Sokan esküsznek az olivaolaj-trükkre, mellyel elkerülhető a másnaposság
A kép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
