Sokan még ma is azt hiszik, hogy a kristályos méz hibás termék, valaki „megbabrálta”, vagy egyszerűen megromlott. A Bakonynektár szakmai magyarázata szerint azonban ennek épp az ellenkezője igaz: a kristályosodás a valódi, természetes méz egyik legbiztosabb bizonyítéka, és egy teljesen normális, fizikai folyamat. A mézek átalakulása attól függ, mennyi szőlő- és gyümölcscukrot tartalmaznak.
Miért marad folyékony az akác, és mely mézek dermednek gyorsan?
A kristályosodás sebességét az adott méz szőlőcukor- és gyümölcscukor-arányai határozzák meg. Ha magas a gyümölcscukor, a méz lassabban szilárdul meg, ha sok benne a szőlőcukor, gyorsan kristályosodik. Ezért marad az akácméz – amely a legmagasabb gyümölcscukor-tartalmú magyar mézfajta – akár öt évig is folyékony állagú.
Ezzel szemben a repceméz és a napraforgóméz kristályosodik leggyorsabban, mivel ezekben kiugróan magas a szőlőcukor mennyisége. A lassan szilárduló típusok közé tartozik például a mézontófűméz, a gesztenye- és a hársméz. A medvehagymaméz akár néhány hét alatt is szilárd szemcséssé válhat, a vegyes virágmézek kristályosodási idejét pedig az határozza meg, milyen növények nektárja keveredik bennük.
Hogyan olvaszd fel a mézet úgy, hogy a jótékony hatása megmaradjon?
A kristályosság nem rontja a méz beltartalmát, ízét vagy élettani előnyeit. A probléma csak akkor keletkezik, ha valaki túl magas hőmérsékleten próbálja visszafolyósítani. A méz enzimjei 42–43 Celsius-fok felett kezdenek lebomlani, 40 fok fölött pedig már károsodhatnak.
A Bakonynektár ezért azt javasolja: a mézet tegyük langyos vízfürdőbe, és hagyjuk idővel lassan felolvadni. A túlzott hevítés miatt a méz elveszítheti vitamintartalmát, gyógyhatását, végül egyszerű édesítőszerként marad meg.
A kristályosodás tehát nem a minőség romlása, hanem természetes jelenség. Ha valaki nem szereti a sűrűbb állagot, kíméletesen visszaállíthatja a folyékonyságot anélkül, hogy értékes beltartalom veszne el.
Ez is érdekelheti:
Ínyenceknek való mézféle: egyre többen veszik a fecskefű–árvacsalán vegyes mézet
A kép csak illusztráció, forrás: ChatGPT
