A világ minden táján ugyanarra ébredünk: a madarak hangos, vidám hajnali éneke tölti be a levegőt. A jelenség jól ismert, mégis máig rejtély övezte, miért zengenek ennyire intenzíven a madarak napkeltekor. Egy új, még szakértői bírálaton át nem esett tanulmány azonban közelebb vihet bennünket a megoldáshoz. A kutatók zebrapintyeket (Taeniopygia guttata) vizsgáltak laboratóriumi körülmények között, és meglepő összefüggéseket találtak a hajnali dal és a madarak napfelkeltét megelőző „türelmetlensége” között, írja a Science Alert.
A napfelkelte késleltetése felerősítette az éneket
A jól megvilágított laborban a hím zebrapintyek naponta több száz dalt énekelnek, ám teljes sötétségben egyetlen hangot sem adnak ki. Ez arra késztette a kutatókat, hogy megvizsgálják, hogyan befolyásolja a nappal és az éjszaka váltakozása a hajnali éneklést.
Amikor a napfelkeltét mesterségesen három órával késleltették – vagyis tovább tartották sötétben a madarakat –, a zebrapintyek hamarabb és sokkal intenzívebben kezdtek énekelni, mint normál körülmények között. Úgy tűnt, mintha egyszerűen „nem bírták kivárni” a napfelkeltét.
A sötétben töltött extra órák nem jelentettek számukra továbbalvást: ugyanabban az időben ébredtek, aktívan mozogtak, de az éneklést a sötétség visszatartotta. Amikor a kutatók elhelyeztek egy kapcsolót, amely 10 másodpercre felkapcsolta a fényt, a „késleltetett hajnalban” tartott madarak gyakran használni kezdték. Ha viszont a napfelkelte a megszokottnál korábban érkezett, nem éltek a kapcsolóval.
A jelenség hátterében a melatoninhoz kapcsolódó hormonális folyamatok állhatnak, amelyek a madarakat jóval a hajnal előtt felébresztik. A sötétség elnyomja az éneklési késztetést, miközben a motiváció folyamatosan nő – így a hajnali dal gyakorlatilag „kitör” belőlük, amint felkel a Nap.
Miért fontos a madaraknak a hajnali ének?
A kutatók szerint a hajnali éneklés egyik fő funkciója lehet a „hangbemelegítés”: az éjszakai pihenő után a madaraknak szükségük van némi gyakorlásra, hogy a nap folyamán a lehető legjobban teljesítsenek. Egy tökéletesebb dal nagyobb eséllyel hoz nekik párt és növeli a szaporodási sikerüket.
A tanulmány vezetője, Satoshi Kojima, a Korea Brain Research Institute kognitív viselkedésneurológusa szerint ez a mechanizmus más énekesmadarakra is érvényes lehet. A vadon élő fajoknál régóta feltételezik, hogy a hajnali dal a vokális felkészülést szolgálja – a mostani eredmények ezt a hipotézist támasztják alá.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a laboratóriumban megfigyelt folyamatok legalább részben magyarázatot adhatnak a természetben megfigyelhető hajnali kórusra is.
Ez is érdekelheti:
Libák őrzik a rabokat egy brazil börtönben – Videó!
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Jürgen from Pixabay
