Napjainkban szinte minden eszközünk újratölthető akkumulátorral működik: a telefonok, a laptopok, a táblagépek, sőt az autók jelentős része is. Annyira természetes lett a mindennapos töltés, hogy gyakran eszünkbe sem jut, vannak olyan készülékek, amelyek számára a régi, egyszer használatos elemek még mindig biztonságosabb és praktikusabb megoldást jelentenek. Pedig bizonyos esetekben a technikai különbségek azt diktálják, hogy a hagyományos alkáli elemet részesítsük előnyben, írja a SLASHGEAR.
Miért nem jó minden eszközbe az újratölthető elem?
Bár az újratölthető elemek számos előnnyel járnak – környezetbarátabbak, hosszú távon olcsóbbak, és ideálisak a nagy energiaigényű készülékekhez –, működési sajátosságaik miatt nem minden esetben helyettesíthetik a hagyományos elemeket.
Az egyik legfontosabb különbség a két típus között a kisütési karakterisztika. Az újratölthető elemek a teljes töltöttségi szint jelentős részében stabil feszültséget adnak le, majd szinte hirtelen „leesik” a feszültségük, amikor közel kerülnek a lemerüléshez. Ezzel szemben az alkáli elemek fokozatosan merülnek, előre kiszámítható módon.
Ez a különbség kritikus lehet olyan készülékeknél, ahol a folyamatos és stabil energiaellátás életbevágó, mint például füstérzékelők, szén-monoxid riasztók vagy vészvilágítás. Ezekben a biztonsági eszközökben elengedhetetlen a hosszú távú, megbízható energiatárolás – ebben pedig a hagyományos elemek még mindig jobbak.
Másik fontos tényező a kimeneti feszültség. A legtöbb újratölthető AA vagy AAA akkumulátor 1,2 voltos, míg az alkáli elem 1,5 voltos. Ez a különbség egyes régebbi vagy kifejezetten 1,5 V-ra tervezett eszközökben hibás működést okozhat. Ilyenek lehetnek:
erős fényű elemlámpák
bizonyos digitális fényképezőgépek
régi játékok vagy elektronikus eszközök
Bizonyos készülékek egyszerűen nem indulnak el az alacsonyabb feszültségről.
Mely eszközökbe jobb a hagyományos elem?
A fenti okok alapján vannak olyan kategóriák, ahol továbbra is a nem újratölthető elemek ajánlottak.
A legfontosabb csoport a biztonsági eszközök.
A füstjelzők, CO-riasztók vagy vészlámpák csak akkor működnek hatékonyan, ha hosszú ideig képesek megtartani a töltést, önmerülés nélkül. Az újratölthető elemek viszont használaton kívül is merülnek, így hosszú állás után már nem biztos, hogy működnének.
A második csoport a kis fogyasztású háztartási eszközök, amelyek kis áramot igényelnek, és hónapokig képesek működni egyetlen alkáli elemmel. Ilyenek például:
faliórák
távirányítók
termosztátok
rádiók
Ezekben az eszközökben az alkáli elemek stabilabbak és lassabban merülnek. Végül azoknál az eszközöknél, amelyeket ritkán használunk, például kempinges lámpák vagy vészhelyzeti elemlámpák, a nem újratölthető elem sokkal biztonságosabb. Ezek akár évekig is megtartják a töltöttségüket, míg az újratölthető akkuk önmaguktól is lemerülnek.
Miben különböznek a kétféle elemek?
Az újratölthető elemek (jellemzően lítium, NiCd vagy NiMH) olyan kémiai felépítéssel rendelkeznek, amely lehetővé teszi a többszöri újratöltést. Ennek köszönhetően:
alacsony a belső ellenállásuk
nagy áramlökéseket tudnak leadni
jobban működnek nagy fogyasztású eszközökben
Viszont a 1,2 voltos feszültségprofiljuk és a merülés végi hirtelen feszültségesés bizonyos eszközökben problémát okozhat.
Az egyszer használatos alkáli elemek ezzel szemben stabilabb feszültséget adnak, és ellenállásuk folyamatosan nő a merüléssel – ez teszi őket ideálissá hosszú távú és kis fogyasztású működésre.
A tanulság:
Az újratölthető elemek kétségtelenül a mai modern eszközök alapjai, de a hagyományos alkáli elemek még mindig nélkülözhetetlenek bizonyos életvédelmi és régebbi technológiák esetében. A legfontosabb, hogy mindig megbízható márkát válasszunk – különösen, ha életmentő eszközökről van szó.
Ez is érdekelheti:
Mit tegyél, ha gyorsan merül a laptopod akkumulátora?
A kép csak illusztráció, forrás: Image by Alexei from Pixabay
