Izrael mezőgazdasága a 20. század elején radikális átalakuláson ment keresztül. Ekkor kezdett fellendülni a búza-, citrusfélék- és zöldségtermesztés, amely megalapozta az ország máig világszerte elismert, innovatív agrárszektorát. A cél az volt, hogy a sivatagos, száraz területekből is a lehető legtöbbet hozzák ki, hagyományos módszerek és új technológiai megoldások ötvözésével.
Ebben az időszakban a kibucmozgalom kulcsszerepet játszott az izraeli mezőgazdaság fejlődésében. A közösségi élet és a kollektív gazdálkodás kombinációja nemcsak gazdasági modellt teremtett, hanem innovációs központtá is vált, ahol az ismeretek és tapasztalatok megosztása hozzájárult ahhoz, hogy Izrael később a modern mezőgazdasági technológiák egyik vezető országává váljon, írja a Genetic Literacy Project.
Mezőgazdasági fejlődés és gazdasági átalakulás
A hetvenes évek végétől napjainkig a mezőgazdaság aránya az izraeli GDP-n belül jelentősen csökkent: 1979-ben még 6%-ot, ma viszont már csak 1,26%-ot tesz ki. 1995-ben az országban körülbelül 43 000 mezőgazdasági egység működött, egyenként átlagosan 13,5 hektáros területtel. Ezek főként az északi part menti síkságokon, a belső dombvidéken és a Jordán-völgy felső részén helyezkedtek el.
Bár a mezőgazdaság súlya csökkent a nemzetgazdaságban, hatékonysága és termelékenysége látványosan javult. 2023 harmadik negyedévében az izraeli mezőgazdaság GDP-értéke 1,176 milliárd dollárra nőtt az előző negyedév 1,148 milliárd dollárjáról. Az elmúlt két évtizedben az ágazat átlagos GDP-hozzájárulása 1,064 milliárd dollár volt, a rekordot pedig 2022 harmadik negyedévében érte el 1,318 milliárd dollárral. A legalacsonyabb értéket 2000 harmadik negyedévében jegyezték, amikor mindössze 480 millió dollár volt a mezőgazdasági GDP.
Modern fejlesztések és kormányzati kezdeményezések
Az elmúlt években a termelés és az inputköltségek ingadozása továbbra is kihívások elé állította az izraeli gazdákat. 2006-ban például a mezőgazdasági kibocsátás 0,6%-kal csökkent, míg a következő évben az inputköltségek – a bérek kivételével – 1,2%-kal nőttek. A termelési szerkezet akkoriban a következőképp alakult: 35% zöldség, 20% virág, 18% szántóföldi növény, 15% gyümölcs és 10% citrusféle.
A termékek eloszlása is figyelemre méltó volt: 36,7% belföldi fogyasztásra, 33,9% hazai feldolgozásra, míg 22% közvetlen exportra került.
A Mezőgazdasági Minisztérium 2022-ben új fejlesztési programot indított, amely a mezőgazdasági földek bővítését és a fiatal, illetve inaktív gazdák támogatását célozza. A program keretében 10 millió sékel támogatást különítettek el új termelők számára, ezzel ösztönözve a vidéki közösségek megújulását és a mezőgazdasági termelés növelését.
A víztakarékos technológiák, mint a csepegtető öntözés, az üvegházas termesztés és a korszerű vízkezelési rendszerek ma is kulcsfontosságú szerepet játszanak abban, hogy Izrael a világ egyik legsivatagosabb országából az egyik legtermékenyebb mezőgazdasági régióvá váljon.
Ez is érdekelheti:
Egy startup cég termőfölddé alakítaná a sivatagot
Zöld Nagy Fal – Kína 100 milliárd fát ültet, hogy meggátolja a sivatag terjedését
A sivatag termőfölddé válik: Kínai gazdák búzát arattak a Takla-Makán homokján
Elsivatagosodik az Alföld vagy a Nyírség? – Videó!
100 éven belül kiszáradhat a Balaton, elsivatagosodhat az Alföld?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Bild von Umbe Ber auf Pixabay
