MI-függők! – A mesterséges intelligencia robbanásszerű elterjedésével új felhasználói szokások is kialakulnak – és nem mindegyik tűnik egészségesnek. Egyre több ember használja a ChatGPT-t nemcsak információkeresésre vagy munkához, hanem a legapróbb döntések meghozatalára is. A jelenséget ironikusan már el is nevezték: ezek az emberek a „slopper” (nagyjából „tocsogó” vagy „habzsoló”) néven futnak, ami arra utal, hogy mindenre az MI-től várják a választ, írja a Futurism.
Az új kifejezést először a TikTokon említette meg egy felhasználó, majd az amerikai médiakritikus, Rusty Foster is átvette hírlevelében. Az egyik példában egy férfi arról számolt be, hogy első randipartnere az étlap láttán nem saját ízlése, hanem a ChatGPT tanácsai alapján választott ételt. „Második randi már nem lett” – jegyezte meg tömören.
A nyelv nem egyenlő a gondolkodással
A „slopper” kifejezés az internetes kultúra új rétegét tükrözi: a mesterséges intelligencia által gyártott tartalmakat („AI slop”) és az erre épülő, sokszor zavaros és felületes online jelenlétet. A szleng kifejezés másokat is megihletett, a „botlicker” („botnyaló”) és a „second-hand thinker” („másodkézből gondolkodó”) is felmerült alternatívaként.
A kritikus hangok szerint azonban a jelenség több puszta tréfánál. Foster szerint az emberek túlságosan összekeverik a nyelvet és a gondolkodást, miközben az MI-k – különösen a nagy nyelvi modellek – hiába írnak gördülékeny szövegeket, a valódi érvelés és megértés továbbra is az ember sajátja. A veszély az, hogy az MI által szállított „meggyőző nyelvezet” látszólagos tudást ad, miközben valójában leépíti a kritikai gondolkodást.
Nő az ellenállás – mégis terjed a függőség
A mesterséges intelligencia ellenérzést is kivált: sokan attól tartanak, hogy az MI a művészeket, az újságírókat és más kreatív szakembereket is kiszorítja a piacról. A Vogue magazin nemrég AI-generált modellt szerepeltetett egy divatreklámban, ami olvasói felháborodáshoz vezetett. Eközben egyre több ember nehezményezi, ha ismerősei is már minden kérdésükkel a mesterséges intelligenciához fordulnak, és elvesztik az önálló véleményformálás képességét.
A kritikusok szerint nem egyszerűen egy új eszközről van szó, hanem társadalmi változásról: olyan világról, ahol a döntéshozatal, a kreativitás és a tudás is outsourcingra kerül – mesterséges algoritmusoknak. Rusty Foster úgy véli: a „slopper-pandémia” már elkerülhetetlen. A kérdés az, mit teszünk ellene – vagy egyáltalán felismerjük-e időben.
Ez is érdekelheti:
Egyre többen chatelnek az AI-val – de miért nem dolgoznak vele?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik
