Sok kerttulajdonos számára ismerős látvány, amikor egy idős almafa vagy hársfa törzsét teljesen beborítja a zöld borostyán. Egyesek azonnal eltávolítják, attól tartva, hogy a növény „megfojtja” és elpusztítja a fát. Mások viszont meghagyják, mert kedvelik a kissé vadregényes, természetközeli hangulatot. De vajon valóban veszélyes a borostyán, vagy inkább ártatlan kapaszkodó növényről van szó?
A kérdés megválaszolásához Pierre Durand, több mint 30 éve praktizáló hivatásos kertész ad szakmai iránymutatást. Tapasztalata szerint a válasz nem egyszerű igen vagy nem, hiszen minden fa egyedi állapotfelmérést igényel. Nem lehet általános szabály alapján dönteni, mert a fa kora, egészségi állapota és környezete egyaránt számít, írja a lamidesjardins.maison-travaux.fr.
Borostyán a fákon: valódi veszély vagy téves vád?
Pierre Durand elsőként egy fontos botanikai tényt tisztáz: a borostyán nem parazita növény. Mint az Economie Newsnak elmondta, a borostyán nem a fa nedveiből táplálkozik, hanem csupán támasztékként használja a törzset, hogy a fény felé kapaszkodjon. A növény saját gyökérzettel rendelkezik a talajban, ahonnan a vizet és a tápanyagokat felveszi, míg kapaszkodó gyökerei csupán az ágkéreghez tapadnak, de nem szívják el annak nedveit.
Sőt, bizonyos esetekben a borostyán még hasznos is lehet. Sűrű lombja szigetelőrétegként működik, amely csökkenti a fagy és a hőingadozás okozta károkat, emellett számos állat számára biztosít menedéket. Egy egészséges, jól gyökerező, kifejlett fa esetében a borostyán és a fa hosszú éveken át problémamentesen együtt élhet. A gond akkor kezdődik, amikor a növény túl nagy tömeget ér el és aránytalanul elborítja a fát.
Mikor érdemes valóban eltávolítani a borostyánt?
A fiatal vagy betegség, illetve szárazság miatt legyengült fák a legérzékenyebbek. Vékony törzsüket gyorsan beborítja a borostyán, az ágak a súly alatt meghajolhatnak, és a lombkorona kevesebb fényt kap, ami lassítja a fotoszintézist. Gyümölcsfák esetében a túlburjánzó növényzet akadályozza a termésképződést és megnehezíti a szüretet.
A környezet is meghatározó tényező. Egy családi kertben, terasz vagy járda közelében egy már amúgy is gyenge, sűrű borostyánnal terhelt fa nagyobb ágtörési kockázatot jelenthet, különösen erős szél esetén. Amikor a törzs teljesen láthatatlanná válik, és a fő ágak eltűnnek a levelek tömege alatt, a kertész szerint célszerű beavatkozni, hogy csökkentsük a terhelést, sőt szükség esetén teljesen eltávolítsuk a borostyánt.
Pierre Durand azonban hangsúlyozza, hogy az eltávolítást kíméletes módszerrel kell végezni. Azt javasolja, hogy a borostyán szárát a talajszint felett körülbelül egy méterrel vágjuk el, majd hagyjuk a felső részt néhány hétig kiszáradni, mielőtt óvatosan leválasztanánk a törzsről, ügyelve arra, hogy a kérget ne sértsük meg. Fontos figyelmeztetése, hogy soha ne használjunk vegyszeres gyomirtót, mert ezek károsíthatják a fát és a környezetet is. Egy rendszeres metszés, amely megakadályozza, hogy a borostyán elérje a fa csúcsát, gyakran elegendő egy erős, egészséges fa védelméhez.
A kertész köztes megoldásokat is ajánl, például az úgynevezett gyűrűs metszést, amikor a törzs körül egy sávban vágják vissza a borostyánt, így a felső rész elszárad, miközben az alsó rész életben marad és továbbra is élőhelyet biztosít az állatvilág számára. Véleménye szerint a borostyán valódi biodiverzitási oázis, amely egész évben menedéket és táplálékot nyújt számos fajnak.
Pierre Durand álláspontja egyetlen mondatban foglalható össze: a borostyán önmagában nem jó és nem rossz, minden az egyensúly kérdése. A legtöbb esetben több előnyt nyújt, mint amennyi hátránnyal jár, feltéve, hogy a kerttulajdonos figyelemmel kíséri a fa állapotát és szükség esetén időben beavatkozik.
Ez is érdekelheti:
A betegségeknek ellenálló fák, melyekkel könnyen gondozható és egészséges kert alakítható ki
7 fa, melyet soha ne ültess a házad közelébe, figyelmeztetnek a szakértők
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Aline Berry from Pixabay
