Egyre több fiatal megtartja szülei bútorait, nem vesz újat, ha megörökli a lakást, a házat és be, pontosabban visszaköltözik az ingatlanba. Persze némi átalakítás azért szükséges lehet az élettérben, de ez számos esetben igazából nem érinti, vagy csak alig a „régi“ bútorzatot.
Joggal merül fel bárkiben a kérdés, miért tesznek így az örökösök, hisz első olvasatra tán furcsának tűnhet a döntésük, ugyanakkor az is érezhető, hogy van, lehet ebben logika.
Anyagi megtakarítás
A legkézenfekvőbb érv a bútorok megtartása mellett az anyagi megtakarítás. Egy teljes lakás újrabútorozása akár milliós költségekkel is járhat, amit sok fiatal vagy fiatal család nem tud vagy nem akar vállalni. Emellett egy régi, de gondosan karbantartott garnitúra gyakran strapabíróbb, mint a modern tömeggyártott darabok.
Ha mindehhez hozzávesszük, hogy lakást, házat se kell venni, hozzá hitelt felvenni a banktól és ezzel hosszú évekre elköteleződni, bárkiben felmerülhet a kérdés, ha már ennyi pént sikerült „megspórolni“, miért nem folytassam ezt az ingatlan után az ingóságokkal is.
Érzelmi kötődés
Emellett az érzelmi kötődés is erős motiváció. Egy régi fotel, egy jellegzetes komód vagy akár egy étkezőasztal is lehet a családi emlékek színtere. Az ilyen tárgyak nemcsak praktikusak, hanem kapcsolódási pontot is jelentenek a múlthoz, ami sokak számára fontos a gyász feldolgozásában is.
Fenntarthatóság
Nem elhanyagolható a fenntarthatósági szempont sem. A meglévő bútorok megtartása csökkenti a hulladéktermelést és a vásárlási lázat, így a döntés környezeti értelemben is felelős. Egyre több minimalista és környezettudatos mozgalom emeli ki, hogy a használt bútorok újrahasználata éppolyan értékes, mint a tudatos vásárlás.
Persze a döntés nem mindig könnyű. Egy régi berendezés nem minden esetben illeszkedik az új életstílushoz vagy ízléshez. Előfordul, hogy a térhasználat is eltérő: ami két idős embernek kényelmes volt, egy fiatal családnak már kevésbé praktikus. Emellett néha az érzelmi teher is túl nagy – nem mindenki szeretne nap mint nap az elhunyt hozzátartozók közvetlen emlékeivel együtt élni.
Időigényes és költséges felújítás
Problémát okozhat az is, ha a bútorok rossz állapotban vannak. Ezek felújítása időigényes és költséges lehet, és nem mindig garantálható a végeredmény. A kompromisszum gyakran az, hogy néhány értékesebb darabot megtartanak, míg a kevésbé fontosakat lecserélik vagy elajándékozzák.
A pszichológusok szerint azonban fontos, hogy a döntés ne kényszerből szülessen. Ha valaki azért tart meg minden bútort, mert „nem mer” változtatni, az hosszú távon gátolhatja a saját fejlődését és önállóságát. Az is előfordulhat, hogy az örökölt enteriőr „idegenként” hat, és megnehezíti az új élethelyzet elfogadását.
Ugyanakkor, ha valaki tudatosan dönt a bútorok megtartása mellett – akár esztétikai, akár érzelmi, akár anyagi vagy fenntarthatósági okokból –, az lehet egy új, értékes kapcsolat kezdete is a múlttal. Egy régi íróasztal új funkciót kaphat, egy antik kanapé mellé új szőnyeg kerülhet, így a hagyomány és a modern életstílus kéz a kézben haladhat tovább.
Végső soron nincs jó vagy rossz válasz: csak személyes döntés. Az öröklött bútorokhoz való viszonyunk nemcsak az ízlésünkről, hanem a gyászfeldolgozásról, az önazonosságról és a jövőhöz való viszonyunkról is sokat elárul.
Aki úgy dönt, hogy megtartja a szülői ház bútorait, nem feltétlenül a múltban él – lehet, hogy épp a saját értékrendjéhez marad hű.
Ez is érdekelheti:
A múltból merítve teszi élhetőbbé a jelent az Ikea – svéd minimalizmus, új funkcióval
A skandináv minimalizmus modern újragondolása – Egy dinamikus színvilágú otthon kialakulása
Miért választják milliók a japán minimalizmust a modern világban?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by Alexandr Ivanov from Pixabay
