Az utóbbi években egyre többet hallani egy új munkahelyi jelenségről, amit csendes felmondásnak hívnak. A kifejezés (Quiet quitting) megtévesztő lehet, mert valójában nem arról van szó, hogy valaki felmond.
A „csendes felmondó” alkalmazottak továbbra is ellátják feladataikat, de már nem hajlandók plusz energiát fektetni a munkájukba. Nem túlóráznak, nem vállalnak extra feladatokat, és nem érzik kötelességüknek a lelkesedést. Egyszerűen csak teszik a dolgukat – sem többet, sem kevesebbet, írja az EIRKOO.
Miért terjed a csendes felmondás?
A járvány hatása
A COVID–19 járvány gyökeresen megváltoztatta a munkavégzés módját. A távmunkával járó elszigeteltség, a határok elmosódása a munka és a magánélet között, valamint a kiégés érzése sok munkavállalót elidegenített a munkahelyétől.
Új generáció, új szemlélet
A fiatalabb korosztály, különösen a Z generáció és a milleniálok, egyre kevésbé hajlandók beállni az állandó pörgésre épülő „hustle culture” mögé. Számukra a mentális egészség, a magánélet és az önmegvalósítás fontosabb, mint a karrierlépcsők hajszolása. Ez a szemléletváltás látványos különbségeket szül az idősebb és fiatalabb dolgozók munkához való hozzáállásában.
Bérezési és előrelépési problémák
Sok alkalmazott azért is „halkul el”, mert úgy érzik, nem kapnak megfelelő elismerést – sem anyagilag, sem szakmai értelemben. Ha hiányzik az előrelépés lehetősége, az motivációhiányhoz és elszakadáshoz vezethet.
Terjed a jelenség?
A csendes felmondás világszerte megfigyelhető, egyre jobban terjed. Egy nemzetközi felmérés szerint a 18–34 év közötti munkavállalók 14 százaléka már „csendesen felmondott” – azaz lélekben eltávolodott a munkájától, de fizikailag ott maradt.
Mit jelent ez a cégek számára?
A csendes felmondás csökkenti a termelékenységet, visszaveti az innovációt, és hosszú távon rontja a vállalatok teljesítményét. A Gallup elemzése szerint a nem elkötelezett munkavállalók világszerte ezermilliárdokat visznek el a gazdaságból a csökkenő hatékonyság miatt.
Mit lehet tenni ellene?
Jobb vezetés, több figyelem
A rendszeres visszajelzés, a nyílt kommunikáció és az odafigyelő vezetők kulcsfontosságúak. Az Eirkoo tapasztalatai szerint, ha az alkalmazottak érzik, hogy meghallgatják őket, kevésbé hajlamosak az elszigetelődésre.
Megbecsülés és karrierlehetőség
A tisztességes bérezés és az átlátható előrelépési lehetőségek motiváló erőként hatnak. Aki látja, hogy van jövője a cégnél, nagyobb valószínűséggel marad elkötelezett.
Pozitív munkahelyi kultúra
Az elfogadó, nyitott, támogató munkahelyi légkör szintén sokat segíthet abban, hogy az emberek valóban fontosnak és értékesnek érezzék magukat.
Mire számíthatunk 2025-ben?
A szakértők szerint a csendes felmondás nem múló divat, hanem tartós trend lehet, különösen a fiatalabb generációk térnyerésével. Jó hír viszont, hogy a vállalatok tehetnek ellene. Ha időben felismerik a problémát, és valóban törekednek a munkatársak bevonására, megbecsülésére, akkor elkerülhetik a tömeges elidegenedést.
Ez is érdekelheti:
Nem lustaságból fekszenek egész hétvégéket ágyban a fiatalok – De mi az a bed-rotting?
Egyre több fiatal választja a kimaradás örömét – új jelenség a JOMO
Z generációs lázadás: visszatér a butatelefon, egyre többet gyártanak
Hikikomorik, miért él bezárkózva sok japán fiatal évek óta a szobájában?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik