A Penn State új kutatása szerint évtizedekre összeomolhat a globális élelmiszer-ellátás egy atomháború után, írja a GIZMODO.
A robbanáson túl: a bioszféra összeomlása
Egy friss tanulmány szerint egy nukleáris konfliktus következményei messze túlnyúlnának a robbanás pillanatán: a mezőgazdasági rendszerek összeomlásával világszintű éhínség alakulhatna ki. Bár a világ szerencsére eddig elkerülte a nagyszabású atomháborút, a Pennsylvaniai Állami Egyetem kutatói most számításba vették, milyen következményekkel járna egy ilyen katasztrófa a világ legnagyobb terméskultúrájára, a kukoricára.
A kutatók hat különféle háborús forgatókönyvet modelleztek, és ezekben összesen 38 572 kukoricatermelő helyszínt vizsgáltak meg. A legrosszabb szcenárió szerint a nukleáris robbanások után felszálló fekete szén megakadályozná a napfény eljutását a felszínre, globális lehűlést okozva, ami akár egy évtizedig is eltarthatna. Ez alatt az idő alatt a globális kukoricatermés akár 87%-kal is visszaeshet.
Fokozódó UV-sugárzás és DNS-károsodás
A tanulmányban nemcsak a lehűlést, hanem a sugárzási hatásokat is vizsgálták. A kutatók szerint az ózonréteg meggyengülne a detonációk során keletkező nitrogén-oxidok és a sztratoszférába jutó korom hatására. Ez drasztikusan megnövelné a felszínre jutó UV-B sugárzás mennyiségét, amely DNS-károsodást és fotoszintézis-gátlást okozna a növényeknél.
Az eredmények alapján még egy „legjobb eset” szerinti regionális nukleáris konfliktus is 7%-os terméscsökkenést eredményezne. Egy globális háború esetén viszont akár 165 millió tonna korom kerülne a légkörbe, ami 80%-kal vetné vissza a kukoricatermést. Az UV-sugárzás okozta hatás a 8. és 9. évben tetőzne, további 7%-os csökkenéssel.
Mit tehetünk a felkészülés érdekében?
Noha ezek csak szimulációk, a kutatók szerint fontos következtetésekkel szolgálnak. „Ezek az eredmények arra kényszerítenek minket, hogy felismerjük a bioszféra törékenységét” – nyilatkozta Yuning Shi vezető szerző. A tanulmány szerzői azt javasolják, hogy hozzunk létre „agrár-reziliencia csomagokat”, amelyek hidegtűrő növények vetőmagjait tartalmazzák, és képesek biztosítani az élelmiszertermelést a katasztrófát követő instabil években is.
Bár a vulkánkitörésekhez hasonló, természetes napfény-elsötétítő eseményekre is fel lehetne készülni ezekkel az eszközökkel, egy nukleáris tél megelőzhető lenne – ha az emberiség bölcsen cselekszik. A kutatók végső konklúziója egyszerű: „A nukleáris tél pusztító hatásainak elkerülésére a legjobb stratégia az, ha megelőzzük azt.”
Ez is érdekelheti:
Új-Zéland lehet az utolsó menedék egy nukleáris háború esetén?
Egy matematikus szerint 5 férfi miatt pusztulhat el a világ
Egyre több gazdag ember vesz luxusbunkert
Norvégiában bunkereket építenek felkészülendő a háborúra
Nem a klímaváltozás vagy az atomháború miatt halhat ki az emberiség
A nyitókép csak illusztráció, forrás: freepik
