Kevesen vállalkoznának arra, hogy olyan helyen túrázzanak, amelyet a helyiek egyszerűen csak „Halott-hegynek” neveznek. Ez azonban nem tartotta vissza a Gyatlov-csoportot, amely 1959 januárjának végén tizenhat napos síexpedícióra indult az északi Urál hegységben.
A tíz fiatal, tapasztalt szovjet síző minden tudással rendelkezett ahhoz, hogy teljesítse a kihívást – legalábbis, ha nem történik valami végzetes. Egyik társukat isiászroham kényszerítette visszafordulásra, ami később az életét mentette meg. Körülbelül egy hónappal később kilenc társának holttestét sugárszennyezés nyomaival, különböző sérülésekkel és hiányos öltözetben találták meg a „Halott-hegyen”, a sátruktól nem messze, írja az Open Culture.
A rejtély évtizedeken át tartott
Valami szörnyű történt, de senki sem tudta megfejteni, mi. A Gyatlov-csoport sorsa évtizedekig találgatások sokaságát inspirálta. Egyesek különös időjárási jelenséget emlegettek, mások mérgező gázokra gyanakodtak, míg néhány összeesküvés-elmélet amerikai kémekre vagy éppen egy jetire hivatkozott.
Douglas Preston, a New Yorker újságírója szerint „egy olyan helyen, mint a volt Szovjetunió, ahol az információkat szigorúan ellenőrizték, természetes a hivatalos verziók iránti bizalmatlanság, főleg, ha semmi sem magyarázza, miért hagyták el a sátrat szinte öngyilkos módon, ruhátlanul.” Csak a 2010-es évek végén, amikor a Gyatlov Emlékalapítvány elérte az ügy újranyitását, kezdtek újra vizsgálódni, méréseket végezni és kísérleteket indítani.
Egy tudományos magyarázat
A valószínű okokat végül szűkítették. A szakértők szerint egy heves hóvihar és egy elmozduló jégtábla vezethetett a tragédiához. A szél által tömörített, súlyos hótömeg rázuhanhatott a sátorra, lehetetlenné téve a cipők és meleg ruhák elővételét, ezért a sízők kénytelenek voltak kivágni magukat a sátor lejtős oldalán, hogy természetes menedéket keressenek egy feltételezett lavina elől. Csakhogy lavina nem érkezett, és a sötétben már nem találtak vissza a táborhoz.
Douglas Preston megjegyzi: „Ha kevésbé tapasztaltak lettek volna, talán a sátornál maradnak, kiássák, és túlélik. A szakértelmük lett a vesztük.”
Nem mindenki hisz a hivatalos verzióban
Bár sok kutató elfogadja a jégtáblás elméletet, mások továbbra is kételkednek. Az, hogy a tudás és a tapasztalat is végzetes lehet, talán még ijesztőbb gondolat, mint a jetikről szóló legendák. A Gyatlov-hágó titka tehát részben megoldódott, de a teljes igazság talán sosem derül ki.
Ez is érdekelheti:
A Roanoke-rejtély: 115 ember nyom nélkül tűnt el – mi történt velük?
A nyitókép csak illusztráció, forrás: By Anonymous / Soviet investigators – „Mysterious Deaths of 9 Skiers Still Unresolved”, Public Domain, wikimedia