Tudósok figyelmeztetnek: a Föld forgása egyre gyorsul, és ennek köszönhetően heteken belül bekövetkezhet a valaha mért legrövidebb nap – számolt be Graham Jones asztrofizikus, a Londoni Egyetem munkatársa.
A számítások szerint három nyári dátum is szóba jöhet: július 9., július 22. vagy augusztus 5. Ezeken a napokon a Föld forgása akár 1,3–1,5 ezredmásodperccel is rövidebb lehet a szokásos 24 óránál. Bár ez az eltérés rendkívül kicsi, a szakértők szerint mégis hatással lehet a műholdas rendszerekre, a GPS pontosságára és az időmérésre világszerte, írja a Daily Mail.
Rejtélyes gyorsulás: senki sem tudja, mi okozza
A Föld forgása az utóbbi években meglepő módon gyorsulni kezdett – 2020 óta számos alkalommal döntötte meg saját rekordját. Korábban a Föld forgása fokozatosan lassult, amit főként a Hold gravitációs hatásának tulajdonítottak. Ez a lassulás tette lehetővé, hogy kialakuljon a ma ismert 24 órás nap.
A Föld egy teljes fordulatát – egy úgynevezett szoláris napot – általában pontosan 86 400 másodperc alatt teszi meg. Ez az idő azonban kis mértékben változhat, például földrengések, gleccserolvadás, tengeráramlatok vagy a légkör áramlásai miatt.
A Föld belsejében keresik a választ
Leonid Zotov, a Moszkvai Állami Egyetem tudósa szerint „senki sem számított erre”, és az okok egyelőre ismeretlenek. A kutatók a Föld belső folyamatait vizsgálják: az olvadt fémes mag mozgását, az óceáni áramlatokat és a magaslégköri szelek változásait. Ezek a tényezők apró egyensúly-eltolódásokat okozhatnak, ami befolyásolja a bolygó forgási sebességét.
A leggyorsabb napot idén július 5-én mérték: ezen a napon a Föld 1,66 ezredmásodperccel gyorsabban fordult meg a megszokottnál. Az előző években is születtek hasonló rekordok: 2020-ban július 19-én, 2021-ben július 9-én, 2022-ben pedig június 30-án volt a megszokottnál rövidebb a nap.
Miért számít pár ezredmásodperc is?
A modern világ időmérő rendszerei – például az atomórák – rendkívül precízek, és még néhány ezredmásodpercnyi eltérés is problémát okozhat. A GPS, a pénzügyi rendszerek és a távközlési hálózatok mind millimásodperces pontosságra épülnek.
A jelenlegi időszámítás a koordinált világidőt (UTC) követi. Ennek fenntartásához néha „szökőmásodpercet” kell hozzáadni, hogy szinkronban maradjon a Föld forgásával. Ha a gyorsulás tovább folytatódik, akkor történelmi lépésre kerülhet sor: először fordulhat elő, hogy el kell venni egy másodpercet – ezt hívják negatív szökőmásodpercnek.
Valami történik odabent – de még nem tudjuk, mi az
A kutatók szerint a gyorsulás okát a jelenlegi légköri és óceáni modellek sem tudják megmagyarázni. Az viszont biztos: a Föld nem tömör gömb, hanem egy bonyolult, belül mozgó rendszer. Ahogy egy műkorcsolyázó is gyorsabban forog, ha behúzza a karjait, úgy a Föld belsejében zajló változások is képesek megváltoztatni a bolygó pörgését.
„Egyszer majd újra lassulni fog a Föld” – mondta Zotov. De hogy ez mikor történik meg, és addig mi vár még ránk, azt senki sem tudja biztosan. Addig is minden millimásodperc számít.
Ez is érdekelheti:
Az új atomóra egy másodpercet téved 40 milliárd év alatt
A nyitókép csak illusztráció, forrás: Image by PIRO from Pixabay